A paradicsom amellett, hogy finom, rendkívül egészséges: számos vitamint (A-, B1-, B2-, C-vitamint), antioxidánst és létfontosságú tápanyagot rejt. Egészségügyi előnyei közé tartozhat az is, hogy javítja a bélmikrobiom működését – derül ki egy friss, állatmodelles kutatás eredményeiből, amelyek a Microbiology Spectrum című szaklapban jelentek meg, és amelyekről a Medical News Today is beszámolt.
A paradicsom és a malacok
Kutatók nemrégiben sertéseken tesztelték a paradicsomfogyasztás bélmikrobiomra gyakorolt potenciális hatását. Tíz malac étrendjébe illesztettek be szárítva fagyasztott paradicsomot por formájában – ez az elfogyasztott táplálék tíz százalékát tette ki –, és megállapították, hogy 14 nap alatt jóval kedvezőbben alakult náluk a bélben található jó és rossz baktériumok aránya, mint azoknál a malacoknál, amelyek étrendje nem tartalmazott paradicsomot. A kutatók emellett nagyobb baktériumdiverzitást figyeltek meg a paradicsomos étrendet kapó csoport egyedeinél, ami egészségesebb bélmikrobiomra utalt.
"A paradicsomfogyasztásnak számos egészségügyi előnye van. Az Egyesült Államokban ez a második legkedveltebb zöldségféle: a teljes zöldségfogyasztás mintegy 22 százalékát teszi ki. Ezért szeretnénk jobban megérteni az egészségre gyakorolt hatásait" – nyilatkozta a Medical News Today-nek Jessica Cooperstone, az Ohio Állami Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.
Miért paradicsompor?
Noha az eredmények előrelépést jelentenek, mégsem tekinthetők evidenciának. Egyrészt, mert a porított formában a táplálékba kevert paradicsompor nem pontosan ugyanaz, mintha a malacok friss paradicsomot kaptak volna. Másrészt a kísérlet időtartama és az elfogyasztott paradicsompor mennyiségének megváltoztatása eltérő eredményeket hozhatott volna – vetette fel Ashkan Farhadi gasztroenterológus. Emellett a paradicsomfogyasztásnak más következményei lehetnek az embereknél, mint a sertéseknél – tette hozzá.
Jessica Cooperstone szerint viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ehhez hasonló kutatásokkal részletesebb képet kaphatunk az egyes élelmiszerek bélmikrobiomra gyakorolt lehetséges egészségügyi hatásairól. "Korábbi tanulmányok megerősítették, hogy a sertések gyomor-bél traktusa jobban hasonlít az emberéhez, mint például az egereké. Ráadásul a bélmikrobiom két fő baktériumtípusa a sertések és az embereknél megegyezik” – hangsúlyozta Cooperstone