A vashiány világszerte az egyik legelterjedtebb tápanyaghiányos rendellenesség, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint több száz millió embert érinthet. Hiány léphet fel amiatt, mert a szervezetünkbe nem kerül elegendő mennyiségű ásványi vas, vagy mert valamilyen felszívódási zavar következtében a bekerült vas nem megfelelő mértékben hasznosul. Azt sokan tudjuk, hogy a vérzéssel együtt vasat is veszítünk (ezért is emelkedik a női szervezet vasigénye a menstruáció ideje alatt), de emellett a verejtékkel, vizelettel, széklettel is távozik a szervezetünkből naponta 1-2 mg mennyiségű vas. Hogyha nem pótoljuk megfelelő mértékben, úgy vashiány alakulhat ki, súlyos esetben lecsökken a vörösvértestek száma is, ami már kifejezetten negatív hatással van az egészségünkre.
Az enyhe vashiányt nehéz felismerni, sok esetben ugyanis tünetmentes, vagy csupán nagyon általános panaszok (például indokolatlan fáradékonyság, gyakori megbetegedések) utalhatnak rá. Ha a szervezetünk hosszabb ideig hiányt szenved belőle, az már látható és érezhető következményekkel jár: jellemző tünet a sápadtság, a hajhullás, a légszomj, de sokan számolnak be az étvágy megváltozásáról és különös „ízek” (például keményítő vagy jég) iránti fokozott vágyról is. Amennyiben vashiányos vérszegénység is kialakul, annak már kifejezetten súlyos, kezelést igénylő következményei lehetnek: általánosan megnövelheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát, magzati korban fejlődési rendellenességeket okozhat, a várandósoknál pedig megnő a koraszülés esélye. Ideális esetben a nőknek naponta 1,5-2 milligramm, a férfiaknak 1 milligramm vasra van szükségük, ez ugyanakkor az életmódunk és bizonyos élethelyzetek (például nőknél a várandósság) hatására is változhat.
Fontos, hogy mi kerül az asztalunkra a megelőzés érdekében
Az egészséges és változatos táplálkozás a már kialakult vashiány kezelésére önmagában nem alkalmas, ám a hiányállapot megelőzésében kulcsfontosságú tényező. Ha valamilyen speciális étrendet tartunk, akár önszántunkból (fogyókúrázók, illetve vegetáriánus vagy vegán étrendet követők), akár valamilyen krónikus betegség miatt, megnőhet a veszélye a vashiány kialakulásának. A legjobb vasforrások a vörös húsok, az olajos halak, a sötétzöld zöldségek, a diófélék és a magvak, valamint az aszalt gyümölcsök. Ugyan a vas az állati és növényi eredetű táplálékban egyaránt megtalálható, de azt a szervezetünk a húsokból jobban képes hasznosítani. A spenót, a brokkoli és a lencse rendszeres fogyasztása is segíthet feltölteni a vasraktárainkat, önmagukban azonban ezek az élelmiszerek sok esetben kevésnek bizonyulnak a hiány elkerüléséhez.
Ugyanakkor a táplálékvas, de a vaspótló készítmények hasznosulását is támogathatjuk azzal, ha kombinálunk különböző élelmiszereket. Például a C-vitamin segíti a vas felszívódását, mert jobban oldódó formára alakítja – vagyis, ha az étrendünket citrusfélékkel, bogyós gyümölcsökkel vagy paprikával egészítjük ki, a szervezetünk több vashoz juthat. A gyümölcsökben lévő fruktóz szintén segítheti a felszívódást, így akár a gyümölcslevek fogyasztása is jó döntés lehet a vashiánnyal küzdőknek.
Bizonyos élelmiszerek esetében azonban törekedni kell a mértékletességre. A teában lévő tannin és a koffein például megköti a vasat, ezért ha ilyen italt fogyasztanánk, érdemes az étkezés után várni 1-2 órát vele. A teljes értékű gabonákban és a hüvelyesekben is megtalálható, fitátnak nevezett vegyület szintén megnehezíti, hogy a vasat hasznosítsa a szervezetünk, ezért a vashiányt megelőzni kívánóknak, illetve a már vaspótlót szedőknek érdemes ezek fogyasztását is mérsékelni.
Vaspótló készítmények: mikor és milyen céllal kellenek
Az egészséges és változatos étrendre nemcsak a vashiány, de számos más betegség elkerülése miatt is fontos odafigyelnie mindenkinek – életkortól és egészségi állapottól függetlenül. Különösen veszélyeztetettek a serdülőkorú lányok, az erősebben menstruáló nők, valamint a versenysportolók, illetve a speciális étrendet tartók (például vegetáriánusok) és ételallergiások. Az elhízás, amely egyfajta gyulladásos állapottal jár, szintén hatással van a vas felszívódására, ezért a túlsúllyal küzdőknél is nagyobb a vashiány kialakulásának kockázata. A vashiány megelőzésére mindenkinek törekednie kell, de a veszélyeztetettek esetében az étrendi előírások betartása mellett gyakran étrend-kiegészítők szedésére is szükség lehet. Viszont már kialakult vashiányban, bizonyos élethelyzetekben (pl. terhesség, tinédzserkor) vagy speciális (például vegetáriánus, vegán) életmódokban észlelt, vashiányra utaló panaszok (tartós fáradtság, hajhullás, gyakori fejfájás, megbetegedés, sápadtság) észlelésekor már a patikákban vény nélkül kapható vaspótló gyógyszerek szedése és orvosi konzultáció ajánlott. Mivel a kismamák vasszükséglete jelentősen megnő (nagyjából napi 3 milligrammra), számukra mindenképpen gyógyszeres vaspótlás ajánlott.
Ez is érdekelhet
Mielőtt vaspótló készítményt kezdünk szedni, mindenképpen konzultáljunk a háziorvosunkkal is. Ő az egészségi állapotunk és az életmódunk ismeretében segíthet meghatározni a kúra hosszát, illetve a megfelelő készítmény kiválasztásában is hasznos tanácsokat adhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
