Már az óvodában belénk sulykolták, hogy a gyümölcs és a zöldség egészséges, az édesség és a chips pedig egészségtelen. A jó hír az, hogy ez így, ebben a formában nem igaz, de ez persze nem jelenti azt, hogy ezentúl nyugodtan tömhetjük magunkba az édes és zsíros ételeket.
"Nincs egészséges vagy egészségtelen étel, csak egészséges és egészségtelen táplálkozás" - hívja fel a figyelmünket Caroline Bernet dietetikus. A lényeg a választásban és az arányokban van. "A lehető legkiegyensúlyozottabban kell ennünk és innunk." Ez azt jelenti, hogy naponta öt gyümölcsöt vagy zöldséget együnk meg, vigyünk be szénhidrátot minden étkezésnél, akárcsak valamilyen teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, elegendő fehérjét, de zsírt és édeset is nyugodtan juttassunk a szervezetbe. És figyeljünk a következőkre. Igaz vagy hamis?
2. Sok vizet kell inni, mert az egészséges. Ez sem egészen így van, mert nem a sok vízen van a hangsúly, hanem az elegendőn. Akik hirtelen sok vizet isznak, akár bele is halhatnak az úgynevezett vízmérgezésbe. Ilyenkor a szervezet nátriumháztartása felborul, és az ott lévő tápanyagok felhígulnak. Ez a legrosszabb esetben duzzanatot is okozhat az agyban, ami végzetes lehet. Az orvosok tanácsára figyeljünk szerveztünk jelzéseire, és annyi vizet igyunk, amennyire szüksége van.
3. A barna kenyér egészségesebb a fehérnél. Ez kicsit eltorzítva rögzült az emberekben, ugyanis itt a lényeg a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyéren van. Ez valóban sötétebb, mint a fehér liszt, és egészségesebb is, mert egész magvakból, így értékes tápanyagokból áll. Azonban figyeljünk, mert nem minden barna kenyér készül teljes kiőrléssel. Kérdezősködjünk a pékektől.
4. A "light"-készítmények karcsúsítanak. Ez nem így van, sőt, éppen az ellenkezője igaz. Susan Swithers amerikai táplálkozási szakértő kutatásai azt mutatták ki, hogy a kísérleti patkányok a természetes édesítőkkel gyorsabban híztak, mint cukorral. Így van ez az embernél is, a szakértő el is magyarázza, miért.
"Az édesítőszerek fokozzák az éhséget, a szervezet pedig ilyenkor valódi cukorra számít, ezért beindítja az inzulinképzést. Ez csökkenti a vércukorszintet, amit a testünk úgy értelmez, hogy energiára van szükség." Ezt azonban még vizsgálják a kutatók, nem mindenki ért vele egyet.
5. Az elégedett tehenek jobb tejet adnak. Ez viszont igaz, legalábbis ha feltételezzük, hogy az állatok boldogok a legelőn. Brit és dán kutatások szerint a friss fű több értékes zsírsavat és antioxidánst tartalmaz - omega-3 zsírsavak, E-vitamin -, ez pedig a tejre is nagy hatással van.
6. A só növeli a vérnyomást. Igaz is, meg nem is, ugyanis nem minden ember érzékeny a magas sóbevitelre . Számos tanulmány bizonyította, hogy a tesztalanyoknak csak mintegy tíz-húsz százalékánál volt megfigyelhető az a fajta sóérzékenység, ami felviszi a vérnyomást. Ugyanennek az ellenkezője is igaz, kis sóbevitellel.
Az Európai Élelmiszertanács szerint az elhízás és a rossz vérnyomás kialakulásában sokkal komolyabb szerepet játszik a mozgásszegény életmód és a káliumhiány, mint a sóbevitel. Az idősebbek és a cukorbetegek azonban jobban figyeljenek, a késztermékek sokszor tartalmaznak sót úgy, hogy nincs is feltüntetve.
8. A gyümölcscukor egészségesebb, mint a kristálycukor. Jól hangzik, de a tiszta gyümölcscukor (fruktóz) gyorsabban alakul zsírrá, mint az háztartási cukor. Ezt amerikai kutatók derítették ki, mikor egereken kísérleteztek, később pedig embereken is tesztelték a különbséget. A Szövetségi Közegészségügyi Hivatal azt javasolja, hogy a napi fruktózbevitel ne haladja meg testsúlyunkhoz képest a kilónkénti egy grammot.
9. A csonthéjasokhoz (például cseresznye, meggy, őszibarack, szilva) nem szabad vizet inni. Ez nagyszüleink tanácsa, és régen valóban igaz volt, mert az ivóvíz tartalmazott kórokozókat is, melyek kellemetlen puffadást okozhattak a gyümölcsök elfogyasztása után. Ma azonban a csapvíz rengeteg ellenőrzésen átesik, így nincs mitől tartani.