Természetesen már az elején le kell szögezni, hogy mint a legtöbb konyhai alapanyagra, úgy a burgonyára is érvényes, hogy sokat nyom a latba az elkészítés módja. A boltok polcain sorakozó tejfölös-hagymás és egyéb ízesítésű chipsek valóban nem feltétlenül férnek el egy egészséges étrendben, maga a krumpli viszont annál inkább. Dacára annak, hogy a fehér kenyérrel és a finomított lisztből készült tésztákkal szokás egy kategóriába sorolni keményítőforrásként, azokhoz képest akad néhány rendkívül értékes sajátossága a tápanyagtartalom terén. Egy közepes, nagyjából 20 dekás burgonya az alábbi számokkal írható le:
- 130 kcal
- 4 gramm fehérje
- 0 gramm zsír
- 37 gramm szénhidrát
- 4 gramm rost
- 2 gramm cukor
- 2 gramm vas
- 48 milligramm magnézium
- 926 milligramm kálium
- 121 milligramm foszfor
- 48 mikrogramm folsav
Mint az a fenti felsorolásból is látszik, a burgonya nagyszerű káliumforrás, mi több, egyetlen átlagos méretű gumó a napi káliumszükségletünk mintegy negyedét tartalmazza - közel kétszer annyit, mint egy közepes banán . Tekintve, hogy ennek az ásványi anyagnak kulcsszerep jut a vérnyomás szabályozásában, továbbá hozzájárul az egészséges vércukorszint és csontsűrűség fenntartásához, valamint a vesekövesség megelőzéséhez is, ez egy igen fontos szempont.
Fogyókúrára is alkalmas
Ugyancsak a burgonya mellett szól, hogy bár magas a szénhidráttartalma, eközben azonban rostokat is szép mennyiségben vonultat fel, ami sokat számít. Az élelmi rostok lassítják a zöldségből nyert glükóz felszívódását, ezáltal a vércukorszint sem ugrik meg olyan hirtelen étkezés után. Fontos persze megemlíteni, hogy a krumpli rosttartalmának hozzávetőleg fele a héjában található, tehát nem javasolt meghámozni fogyasztás előtt.
A rostok mellett akad egy másik szénhidrátcsoport is, ami hozzájárul a kiegyensúlyozott energiahasznosuláshoz. Az úgynevezett rezisztens keményítők hasonlóan viselkednek ugyanis, mint a rostok, pontosabban ezek sem szívódnak fel a vékonybélben, hanem továbbhaladnak a vastagbélbe, ahol az ott élő hasznos baktériumok martalékává válnak. A burgonya mindezek révén igazán laktató körete lehet a főétkezéseknek, elősegítve, hogy betartsuk az étrendünk összeállítása során célul kitűzött napi kalórialimitet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hasznosabb-e az édes rivális?
Gyakran emlegetik szuperélelmiszerként az édesburgonyát, ezáltal joggal merül fel a gondolat, hogy a pikánsabb aromájú vetélytárs értékesebb élelmiszer lehet a hagyományos burgonyánál. Az igazság azonban az, hogy egy ilyen összehasonlításban inkább döntetlen a végeredmény. Mindkét zöldség nagyjából azonos mennyiségű kalóriát és rostot tartalmaz, de míg az édesburgonya gazdagabb A-vitaminban, addig a burgonya kálium-, magnézium-, foszfor- és folsavtartalom terén is jobban teljesít. Összességében tehát egyik típust sem kell a másik kárára egyeduralkodóvá tenni a táplálkozásunkban.
Ez is érdekelhet
Forrás: prevention.com
