A közép-amerikai aztékok eredetileg italösszetevőként fogyasztották a kakaót. Mind kulturális, mind orvoslási szempontból nagy jelentőséget tulajdonítottak neki, lényegében egyfajta csodaszerként használták számos testi tünet esetén, kezdve a láztól és hasmenéstől a kimerültségen és fájdalmon át egészen a fogszuvasodás kezeléséig. Mint azt Liam Corr, a brit Huddersfieldi Egyetem kutatója írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében, az aztékok vélhetően azért tekintettek isteni elixírként a kakaóra, mert úgy tartották, hogy az Ketzalkóatl, a szél és a bölcsesség istenének ajándéka. Később Carl Linnaeus svéd botanikus alighanem ezért is nevezte el a növényt Theobroma cacaónak. Görögül a "theos" szó jelentése isten, míg a "broma" szó jelentése étel, azaz összetéve: az istenek eledele.
Persze napjainkra nagyban átalakult a kakaót övező tudományos vélekedés, így immár sokkal inkább a kakaóban természetesen nagy mennyiségben előforduló polifenoloknak tulajdonítjuk a vélhető előnyös egészségügyi hatásokat. A polifenolok olyan antioxidáns összetevők a gyümölcsökben és zöldségekben, amelyek védelmet nyújtanak szervezetünk számára a szabadgyökök káros hatásaival, ezáltal számos különböző megbetegedéssel szemben. Talán a kakaó nem az az univerzális gyógyír, mint ahogy egykor hitték róla, ezzel együtt viszont azért jóval több és hasznosabb egyszerű élvezeti cikknél.
Az Újvilágból Európába
A történészek úgy gondolják, a kakaó európai megjelenése és elterjedésének kezdete Hernán Cortés spanyol konkvisztádor nevéhez köthető. Cortés és legénysége 1518-ban érkezett meg a mai Mexikó területére, ahol a többi között eljutott az Azték Birodalom fővárosába, Tenocstitlanba is. A spanyolok számára nem volt éppen kellemes a helyiek által csikolatl névvel illetett itallal való találkozás. Ez pörkölt és porított kakaóbab forrázataként készült különféle fűszerekkel és csillivel ízesítve, az európai gasztronómiához szokott felfedezők ízlésének pedig túlzottan is keserűnek bizonyult. Látva azonban, hogy II. Montezuma, az aztékok királya naponta mintegy 50 alkalommal fogyasztja, Cortés érdeklődését is felkeltette a kakaóban rejlő potenciál, ezért eldöntötte, hogy magával viszi Spanyolországba.
Európában már mézzel és cukorral keverve használták fel a kakaóbabokat, az eredmény pedig hamar a társadalmi elit kedvelt italává vált. Később, a 19. században aztán a brit Joseph Fry és fiai megalkották az első csokoládészeletet is.
Mi történt a kakaó hasznos összetevőivel?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kakaóbabok nagy koncentrációban tartalmaznak antioxidáns összetevőket. A csokoládékészítés folyamata során ugyanakkor az értékes flavonolok nagy része elveszik. Egyes kutatások szerint a természetes kakaópor akár tízszer több hasznos anyagot tartalmazhat, mint a kész csokoládé. Persze csokoládé és csokoládé között is nagy különbségek lehetnek. Az étcsokoládé flavonoltartalma például rendszerint sokkal magasabb, mint a tejcsokié. Egy 25 grammos, legalább 75 százalékos kakaótartalmú szelet például átlagosan több mint 80 milligramm flavonolt vonultat fel, szemben egy ugyanekkora tejcsokoládé-szelet legfeljebb 10 milligrammjával.
Liam Corr fő kutatási területét éppen a kakaó flavonoljai és azok egészségügyi hatásai jelentik. Mint írja, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) hivatalos tudományos álláspontja szerint az étcsokoládé és egyéb kakaóból készült élelmiszerek, amelyek legalább 200 milligramm flavonolt tartalmaznak, képesek javítani a vérerek rugalmasságát, segítve egyben a véráramlást is. Hasonlóképpen, egy, a Hypertension című folyóiratban 2015-ben megjelent tanulmány szerint a kakaóflavonolok napi rendszerességű fogyasztása - akár 80 milligramm mennyiségben is - javítja az erek tágulási képességét, ami mind a vérnyomás-szabályozás , mind a szervek hatékony vérellátása szempontjából fontos.
A pozitív hatás valószínűleg annak köszönhető, hogy a kakaó flavonoljai növelik a bioaktív nitrogén-monoxid koncentrációját a szervezetben. Ez a molekula fontos szerepet tölt be a vérerek tágulásában, illetve gyulladáscsökkentő és vérrögképződést gátló tulajdonsággal is rendelkezik. Mindezek révén pedig a vérnyomásra is jó hatást fejt ki. A kakaó összetevői javítják az agyi véráramlást, ezzel együtt a kognitív teljesítményt, míg a szabadgyökök okozta károsodás ellen védve ellensúlyozzák a kognitív hanyatlást is. Mi több, a szív-érrendszeri és kognitív előnyökön túl elősegítik az izomregenerációt megterhelő testmozgásokat követően.
Ha tehát legközelebb megkívánunk egy kis csokit, gondoljunk arra, hogy magas kakaótartalmú étcsokoládéval vagy természetes kakaóporral egészségünknek is jót tehetünk.
Legjobban: