A mozgás- és az alváshiány, a stressz, a dohányzás, valamint egyes gyógyszerek egyaránt jelentősen növelhetik az elbutulás veszélyét. Ugyancsak problémát jelent a szegényes étrend, mindazonáltal e téren lehet a legkönnyebben javulást elérni. Egy neurológus e gondolat szellemében éttermet is nyitott New Yorkban: a vendéglő kínálatában csupa olyan fogás kapott helyet, amelyek a tulajdonos orvos szerint csökkentik a demencia leggyakoribb okának számító Alzheimer-kór rizikóját. A menüt az alábbi szempontok szerint állították össze.
Fontos hozzávalók
Az étlap minden eleme tartalmaz hüvelyeseket, zöldségeket, gyümölcsöket, omega-3 zsírsavakat vagy teljes kiőrlésű gabonákat. A hüvelyesek nagy mennyiségben tartalmaznak antioxidánsokat, növényi tápanyagokat és növényi fehérjéket, vasat és egyéb ásványi anyagokat, ezzel szemben alacsony a koleszterintartalmuk, miközben órákon át képesek szabályozni a vércukorszintet evés után. A leveles zöldségfélék sem szűkölködnek antioxidánsokban, az olyan gyümölcsök pedig, mint az áfonya és az eper bizonyítottan csillapítják az agyban keletkező gyulladásokat, egyben csökkentik a korai halálozás kockázatát. A lazachúsban és az olívaolajban is nagy mennyiségben jelen lévő omega-3 zsírsavak a legértékesebb tápanyagok közé tartoznak agyunk számára, míg a teljes kiőrlésű gabonafélék rost- és fehérjetartalma - a bélflórát támogatva - közvetetten hozzájárul az Alzheimer-kór megelőzéséhez.
Követendő példák
Dan Buettner író 2005-ben publikált cikkében leírta a világ öt olyan pontját, az úgynevezett kék zónákat, ahol a legtovább élnek az emberek, és ahol a legalacsonyabb az agyi betegségek előfordulásának aránya. Mindez számos tényező együttes hatásának köszönhető, de ezek között is az egyik legfontosabbat az érintett régiók étkezési szokásai jelentik. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy ezek az emberek főként növényi alapú élelmiszereket fogyasztanak, benne rengeteg babfélével a fehérjetartalom miatt. Akik esetleg fogyasztanak húst is, többnyire a sertést favorizálják, de az sem kerül havi öt alkalomnál többször a tányérukra, ráadásul adagjaik is nagyjából feleakkorák, mint amennyit egy átlagos amerikai egyetlen étkezés során megeszik. Továbbá a legtöbb érintett régióban bevett szokás napi egy pohár bor elfogyasztása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az öt szóban forgó régió a következő:
- Szardínia (Olaszország)
- Okinawa (Japán)
- Loma Linda (Egyesült Államok, Kalifornia)
- Nicoya Peninsula (Costa Rica)
- Ikaria (Görögország)
Színes ételek
A különböző zöldségek színkavalkádja tápanyagok és antioxidánsok bőséges és változatos elegyét jelenti, különösen a lila szín számít jótékony hatásúnak, ha a korral járó veszélyek megelőzéséről van szó. Egy 16 éven át folytatott tanulmány szerint a színben gazdag ételekben található antocianinok visszafordíthatják az agy öregedését. A 16 ezer vizsgálati alany közül sokkal jobban teljesítettek a kognitív teszteken azok, akik több antocianinban gazdag élelmiszert vettek magukhoz, mint a többiek.
Mézédes élet
A cukor körüli vita továbbra is csúcsra jár, miközben egyre elfogadottabbá válik, hogy a mesterséges édesítőszerek a legveszélyesebb dolgok közé tartoznak, amelyeket csak fogyaszthatunk. Így tehát a lehetséges helyettesítők köre az olyan alternatívákra korlátozódik, mint az agavé szirup és a méz. Ez utóbbiról ráadásul több tanulmány is igazolta, hogy csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát. Egy 2009-es kutatás során például közel 3 ezer idős résztvevő életét követtek nyomon öt éven keresztül. Az alanyok egyik fele rendszeresen fogyasztott mézet, míg a másik csak placebót kapott. Végül közel 500 főnél alakult ki demencia: 90 százalékuk a második csoportból került ki.
Ez is érdekelhet
Forrás: dailymail.co.uk
