Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a média különböző csatornáin újra és újra felcsaptak a margarinellenes hadjárat hullámai. Az idő múlásával nem túlzás hadjáratnak nevezni a megjelenő nyilatkozatokat, állásfoglalásokat, már csak azért sem, mert a féligazságokból hamis következtetésekre jutó, a fogyasztókat alaptalanul megtévesztő "szakemberek" egyre elszántabban támadnak. De nézzük a tényeket!
Az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorának műsorvezetői a karácsonyi bevásárlások idején tanácstalanul üldögéltek a stúdióban. Egyikük az interneten körlevél formájában megjelenő levélről mesélt, amely a margarin káros hatásait ecsetelte. A másik műsorvezető azonban védelmébe vette a margarint. A beszélgetés végül azzal a konklúzióval zárult, hogy évekkel ezelőtt a vajat kiáltották ki első számú közellenségnek, most pedig eljött az ideje, hogy ugyanezt tegyék a margarinnal.
A közelmúltban nem ez volt az egyetlen ilyen típusú hír. Csupán a sorban az utolsó, amely bizonytalanságot ébreszthet a margarint kedvelők és fogyasztók népes táborában.
De vajon mi az igazság a sok állítás körül?
Támadások és a tények
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
1. Támadás: A margarint érő támadások első pontja szerint a margarin emeli a koleszterinszintet. Emeli, mert az előállításához szükséges szilárd növényi olajok a szervezetre ártalmas, úgynevezett transzzsírokat is tartalmaznak. Ezen zsírok rendszeres fogyasztása pedig csökkenti a vérben levő jó koleszterin szintjét, így növeli az érelmeszesedés kialakulásáért felelős, rossz koleszterin szintjét .
Tény: A hidrogénezési eljárás nem jelenti feltétlenül, hogy transzzsírsavak keletkeznek, ugyanis sikerült a gyártási technológiát úgy továbbfejleszteni, hogy ezt ki lehessen küszöbölni. Ettől függetlenül, a ma kapható, jó minőségű margarinokba kerülő növényi olajokat már nem hidrogénezik, helyette kemény, a természetben előforduló növényi zsírokat (kókuszzsír, pálmazsír) használnak a kívánt, kenhető állag elérésért. Így mára sikerült a transzzsírsavak arányát 1-2%-ra, vagy ez alá csökkenteni, és ezt az információt bizonyos gyártók a csomagoláson található tápanyagtáblázatban fel is tüntetik termékeiken. A jó minőségű margarinok transzzsírsav-tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1 százalék alatti, zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó margarinok nem emelik a koleszterinszintet, épp ellenkezőleg: zsírsavösszetételüknek és más összetevőiknek köszönhetően segítenek csökkenteni azt.
2. Támadás: A margarinfogyasztók tévednek, amikor azt hiszik, hogy a koleszterin nem szükséges az emberi szervezet működéséhez. Így csupán koleszterinmentessége miatt a margarin nem tekinthető egészséges élelmiszernek.
Ez is érdekelhet
Tény: Való igaz - egyébként senki nem állította ennek ellenkezőjét -, hogy koleszterinre igenis szüksége van a szervezetnek. Az emberi szervezet pontosan ezért állítja elő a koleszterint. Sajnos a táplálékkal bevitt túlzott mennyiségű koleszterinnel, valamint a telített és transzzsírsavakkal- amelyek jellemzően olyan állati eredetű élelmiszerekben vannak, amilyen például a vaj is - felboríthatjuk a védő és az ártó koleszterin egyensúlyát, az utóbbi javára. Ezzel pedig növelhetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Tiltott élelmiszerek szerencsére nincsenek, csak betartandó mennyiségek: ezért megfelelő mennyiségben vaj és egyéb állati zsiradékok is fogyaszthatók, azonban ételkészítéshez, kenyérkenéshez a növényi olajokat, margarinokat ajánlott előnyben részesíteni.
Legjobban: