A 2021-es a mostoha időjárás miatt ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést - mondta el a lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Kifejtette a belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csupán 10 százaléknyi megy a boltokba. Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett, és ha erre a mézkiszerelő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, az így kialakult árat már nem fizetik meg a vásárlók.
A piacokon a termelők kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet. Bross szerint a nemzetközi piacon megemelkedett a természetes méz ára, ezért is emelkedtek történelmi csúcsra a felvásárlási árak. Virágmézből a tavalyi évhez hasonlóan az idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra. Az OMME elnöke úgy véli, a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz.
Kitért rá, két éve megjelentek a polcokon az importmézek. A kínai méztől ugyan még ódzkodnak a beszállítók, de az ukrán méz már megjelent a hazai mézkiszerelőknél is. Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke hozzátette, van még ugyan némi készlet a további áremelkedésre számító termelőknél, de - mivel az exportőrök 20 tonnánként adják el a mézet - félő, hogy ekkora mennyiséget nem tudnának hatékonyan, időre begyűjteni. Ráadásul a méhészek által várt 2500 forintos árat már nem fizetik meg a vevők.
Legjobban: