Rohanás miatt elfelejtett reggeli, néhány menet közben bekapott falat, egy sietve bedobott ebéd, "energiát adó" délutáni nassolás és késői, ráérős vacsora: élethelyzettől és a körülményektől függően szinte mindenki beleesik a rendszertelen étkezés csapdájába. Van, aki gyakrabban, mások csak alkalmanként.
Ha alapvetően rendszeresen és tudatosan étkezünk, és csak néha csúszik be egy-egy nap, amikor kevésbé figyelünk a bevitt táplálék minőségére, mennyiségére és az étkezések között eltelt időre, az hosszú távon még nem gyakorol káros hatást egészségünkre. Ám ha a rendszertelen étkezés megszokássá válik, számolnunk kell vele, hogy egészségünk, ezzel együtt pedig emésztésünk is megsínyli a sanyarú bánásmódot.
Mit jelent a rendszertelen étkezés a gyakorlatban?
Szervezetünk akkor tud kiegyensúlyozottan és hatékonyan működni, ha optimális körülmények között, egy megszokott ritmus (az élettani folyamatokat szabályozó cirkadián ritmus ) érvényesül. A ciklikusság az alvástól kezdve az étkezésig - nőknél a nemi működésig - mindent meghatároz. A rendszeres étkezés azt jelenti, hogy napszakonként, vagyis meghatározott időközönként táplálékot juttatunk a szervezetünkbe. De nemcsak az számít, hogy mikor eszünk, az elfogyasztott étel mennyisége és minősége is fontos, optimális esetben ugyanis az étkezésekkel fedezhetjük napi vitamin-, ásványianyag- és tápanyagszükségletünk nagy részét. A rendszeresség - és persze a bevitt táplálék minősége - biztosítja a többi között az anyagcsere-folyamatok zavartalanságát, a jó közérzetet, a vércukorszint és a vérnyomás stabilitását és az ideális testsúly megtartását. Amennyiben a megszokott ritmus felborul, a rendszertelen étkezés állandósul, az hosszú távon számos egészségügyi probléma - akár krónikus betegség - forrása lehet.
Az emésztésünk is megsínyli, ha nem figyelünk oda
A rendszertelen étkezés egyik gyakori velejárója, hogy az ember kapkodva eszik: gyorsan, nagy falatokban tolja magába az ételt, amelyet aztán szinte rágás nélkül nyel le. Az emésztés a nyálban található szénhidrátbontó enzimek, a nyálamilázok segítségével már akkor elkezdődik, amikor a falat a szánkba kerül, és fogainkkal alaposan elkezdjük megőrölni . Ha mindez a kapkodás miatt elmarad, az emésztés első fázisa gyakorlatilag teljesen kiesik, és a gyomorra - mint az emésztés következő színhelyére - fokozott munka vár: több gyomorsavra lesz szüksége a darabos ételek emésztéséhez.
A nagy mennyiségben termelődő gyomorsav viszont kellemetlen mellékhatásokkal járhat: leggyakrabban gyomorégést és diszkomfortérzetet okoz. Ezért érezhetjük egy-egy villámgyorsan elfogyasztott fogás után, hogy ugyan már nem vagyunk éhesek, mégis fáj a gyomrunk, és olyan, mintha valami marná belülről. Ráadásul, ha túl gyorsan eszünk, akkor sok is levegőt nyelünk, ami hasfeszüléshez, puffadáshoz, fokozott bélgázképződéshez, esetenként hasmenéshez vezethet. Mindenképpen érdemes tehát lassan, megfontoltan falatozni, időt hagyva magunknak és testünknek arra, hogy alkalmazkodjon az étkezéssel járó feladatokhoz.
Aki rendszertelenül eszik - gyakran kihagy egy-egy étkezést, vagy kedve szerint sűríti azokat és egész nap csipeget -, indokolatlanul megterheli gyomrát és teljes emésztőrendszerét. Ha ezeknek hirtelen, gyorsan kell működésbe lépniük, az ugyanolyan megterhelő, mintha folyamatosan dolgozniuk kell. Ráadásul aki ad hoc jelleggel eszik, gyakran arra sem figyel oda, hogy milyen tápanyagokat juttat a szervezetébe, hiszen a hangsúly ilyenkor leginkább azon van, hogy végre ehessen valamit. Bármit. Így gyakran kalóriadús, vagyis szénhidrátban (cukrokban) és zsírokban gazdag ételek kerülnek a gyomorba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Arról már nem is beszélve, hogy ha addig várunk, amikor már szinte kopog a szemünk az éhségtől, gyakran többet eszünk a szükségesnél, mert egyszerűen nem tudunk leállni. Ez viszont testsúlyunkra is hatással lehet. A rendszertelen étkezés gyakori velejárója, hogy a testsúly az átlagosnál jobban ingadozik: hízás és fogyás felváltva követheti egymást. Különösen, ha olyan körülmények is közrejátszanak, amelyek az emésztőenzimek működését és mennyiségét is hátrányosan befolyásolhatják, mint például az állandó stressz . Ilyen esetben érdemes tudatosan odafigyelni az emésztésben kulcsszerepet játszó enzimek bevitelére. Erre jó alternatívát jelenthet, ha olyan természetes eredetű emésztőenzim-pótló készítmény választunk, amely zsír-, szénhidrát- és fehérjebontó enzimet is tartalmaz. Ezek pótlásával sokat tehetünk a szervezetünkbe bevitt tápanyagok megfelelő felszívódásáért és hasznosulásáért.
Egyéb káros következmények
A vércukorszint evés után mindig megemelkedik. Ha rendszertelen időközönként viszünk be tápanyagot a szervezetünkbe, vércukorszintünk nem lesz kiegyensúlyozott. Amennyiben két étkezés között túl sok idő telik el - mert kihagyjuk például az ebédet -, vércukorszintünk leeshet: ez a hipoglikémia, amely kellemetlen tüneteket, súlyos esetben életveszélyes állapotot is előidézhet. A túl alacsony vércukorszintet szédülés, hideg verejtékezés, ájulás jelezheti. Ha viszont egész nap falatozunk, vércukorszintünk folyamatosan egy adott szint közelében lesz, és nem tud az étkezések közötti normál tartományba visszatérni. (Egy egészséges ember esetében ez étkezés után 1,5-2 órával 7,5 mmol/l a Magyar Diabetes Társaság által elfogadott irányelv szerint.) Mivel a glükóztolerancia egyéntől függően napszakonként eltérő lehet, érdemes ezt is bekalkulálni, amikor megtervezzük aznapi étkezéseinket.
Ez is érdekelhet
Számos kutatás alátámasztotta, hogy a rendszertelen étkezés vércukorszintre gyakorolt negatív hatása megnöveli a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, ezzel együtt a különböző krónikus betegségek, mint például a magas koleszterinszint okozta szív- és érrendszeri betegségek, vagy a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét. Emellett befolyásolhatja közérzetünket: ha éhesek vagyunk, gyakran tapasztalhatunk ingerlékenységet, türelmetlenséget, a kognitív funkciók átmeneti csökkenését, például koncentrációs zavarokat. Éppen azért, ha tudjuk magunkról, hogy hajlamosak vagyunk félvállról venni az étkezést, vagy csak "sokadik kötelező dolog" a napi rutinunkban, érdemes táplálkozási szakembertől segítséget kérni, hogy elkerülhessük az ebből adódó egészségügyi problémák kialakulását.
Legjobban: