A stressz hatására a szívverés és a légzés felgyorsul, az izmok pedig megfeszülnek - ezeket az átmeneti változásokat mindenki egyaránt megtapasztalhatja. A feszültség levezetése és a rendszeres relaxálás hiányában azonban a készenléti állapot állandósul, ingerlékenységet és további tüneteket idézve elő.
A tartósan fennálló stresszre sokféleképpen reagálhat az emberi szervezet, így egyénenként változhat, hogy kinél milyen panaszok jelentkeznek. Egyesek például állandó fáradtsággal, energiahiánnyal küzdenek, ennek ellenére elalvási nehézségeik vannak. Másokat gyakori fejfájás, migrén gyötör, de sajoghat akár a nyak, a váll és a hát is.
A stresszes életmód emellett az étvágyat is jelentősen befolyásolhatja, de ezt sem mindenkinél ugyanúgy: van, aki gondolni sem tud ilyenkor az ételre (vagy éppen a torokszorítás érzése miatt nem tud enni), míg mások folyton éhesnek érzik magukat, emiatt aztán általában jóval többet is esznek a kelleténél. (Mindkét véglet esetén megjelenhet émelygés, gyomorégés, hasfájás és székelési probléma is.)
Nehéz megemészteni a stresszt
A túlzott mértékű, folyamatos stressz akár komolyabb problémákat is előidézhet, jelentősen kihathat ugyanis az emésztőrendszer működésére. Ennek hátterében az áll, hogy a szervezet a potenciális vészhelyzetre készülve azon funkcióira fordítja energiáit, amelyek a meneküléshez és a harcoláshoz feltétlenül szükségesek. Ilyenkor tehát az emésztés csak sokadlagos tényező, a belek kevesebb vérhez és oxigénhez jutnak, a bélmozgás megváltozik, az anyagcsere lelassul. A folyamatos feszültség ráadásul az immunrendszert is megtépázhatja, ami miatt felborul a bélflóra kényes egyensúlya, valamint megnövekszik a bélgyulladások kockázata.
A stressz hatására fokozódik a gyomorsav-termelődés, drasztikusan lecsökken az emésztőenzimek mennyisége, valamint a bélfalakat védő nyákból is kevesebbet állít elő a szervezet. Ezek összeadódó hatása tehát gyomorégéshez és emésztési problémákhoz vezet, az emésztőrendszer sebezhetővé válik, emelkedik továbbá a refluxbetegség, a gyomor- és bélfekély, a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásának, illetve kiújulásának, súlyosbodásának kockázata. A krónikus stressz ezeken kívül szélgörcsöt, hányingert, hányást, hasmenést vagy székrekedést is kiválthat.
Ez is érdekelhet
Mit tehetünk?
Mint a fentiekből kiderült, emésztésünkre nemcsak az elfogyasztott ételek és italok gyakorolnak hatást, hanem legalább ennyit számít a lelkiállapotunk és nyugalmi szintünk is. A hosszú távon fennálló stressz pedig az emésztés minden fázisát befolyásolhatja, és számtalan kárt, illetve betegséget okozhat. A negatív következmények mérséklése érdekében tehát elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a számunkra leghatékonyabb stresszkezelési technikákat (például olvasás, sport, meditálás, zenehallgatás, tánc). De legalább ilyen fontos az is, hogy megpróbáljuk megszüntetni, vagy legalább enyhíteni az állandó idegeskedés árnyékában kialakuló panaszokat is. A bélflóra helyreállítását probiotikumok bevitelével, az emésztőrendszer regenerálódását pedig emésztőenzimeket pótló készítményekkel segíthetjük elő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
