A szervezetünkben felszabaduló energia mennyisége az elfogyasztott tápláléktól függ. Ezért játszanak fontos szerepet étrendünkben a kalóriák.
Nyugalmi állapotban a szervezet csak az alapvető életfunkciók ellátásához igényel energiát. Ilyen az anyagcsere, a sejtek megújulási folyamata, az idegműködés, a különböző biokémiai reakciók, a légzés, a szívműködés, valamint az emésztés. Különös, de a szervezet a legtöbb energiát - az energia-háztartásnak több mint nyolcvan százalékát - az anyagcserére fordítja, a maradék húsz százalék jut a többi életműködésre.
Az életfolyamatokban hő szabadul föl. A különféle eredetű hőmennyiségek összege eredményezi az átlag 37°C-os testhőmérsékletet. Minden erőteljes testmozgás további energiát igényel, és több tized Celsius-fokkal megnöveli testhőmérsékletünket. Ez nem azt jelenti, hogy belázasodunk, ugyanis a verítékezés hőleadással jár együtt.
Mennyi kalóriára van szükségünk?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az emberi szervezet az életműködéshez szükséges energiához tápanyagok (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) elégetésével jut az anyagcsere-folyamatok során. A felszabaduló energia mértékegysége korábban a kilokalória (kcal) volt. Az SI mértékegység-rendszer bevezetése óta a hivatalos nemzetközi egysége a joule (J), illetve a kiloJoule (kJ); 1 kcal 4,2 kJ-nak felel meg. A tápanyagok szervezetben történő égésekor különböző mennyiségű energia keletkezik: 1 g zsírból 39 kJ (9,3 kcal), 1 g szénhidrátból és 1 g fehérjéből 17,6 kJ (4,1 kcal). Az egyéni energia- és tápanyagszükségletet számos tényező befolyásolja: például a testtömeg, az életkor, a nem, a fiziológiás állapot (terhesség, szoptatás), a fizikai aktivitás, az erőnlét, a tápláltsági fok, valamint az éghajlat és a környezeti hatások. A növekvő gyermekeknek több (az első életévben legalább kétszeres mennyiségű) kalóriára van szükségük, mint a felnőtteknek, és ahogy öregszünk, egyre kevesebbet igényel a szervezetünk (40 és 59 év között évtizedenként három százalékkal, majd 60 év fölött évtizedenként tíz százalékkal csökken az igény). Terhesség és szoptatás idején szintén megnő a kalóriaszükséglet, hiszen a gyarapodó magzatot, majd pedig a csecsemőt is táplálnia kell az anyai szervezetnek.
Ez is érdekelhet
Aki rendszeresen néhány száz kilokalóriával többet fogyaszt átlagos szükségleténél, valószínűleg hízni kezd. A hízás csak úgy kerülhető el, ha a fölös energiamennyiséget intenzív fizikai munkával, rendszeres sportolással elégetjük. Van, aki akkor sem hízik, ha rendszeresen többet eszik a kelleténél. A szervezet ilyenkor föléli az energiafölösleget. A testtömeg-index kiszámításával megítélhetjük, hogy takarékoskodnunk kell-e az energiával vagy sem. A testtömeg-indexet megkapjuk, ha a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével. Ha a hányados férfiaknál 20-27,8 közé, a nőknél 19-27,3 közé esik, akkor testtömegük a normál értéknek felel meg.
