A stressz miatt kialakuló depressziót és szorongást védheti ki a ghrelin nevű "éhséghormon" - derült ki egy kutatásból.
"Az egérkísérletek során történt felfedezéseink azt sugallják, hogy a krónikus stressz növeli a ghrelin szintet és a depresszióval és szorongással összefüggő magatartások csökkennek, ha a ghrelin szintje emelkedik. Egy szerencsétlen mellékhatás ugyanakkor a megnövekedett táplálékbevitel és az elhízás"- közölte dr. Jeffrey Zigman belgyógyász és pszichiáter adjunktus, valamint a tanulmány egyik szerzője, amely a Nature Neuroscience című lapban fog megjelenni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ismert dolog, hogy koplalás hatására ghrelin termelődik a gyomor-bélrendszerben, és hogy a hormon szerepet játszik az éhség-jelek agyba történő küldésében. A dr. Zigman csoportjához hasonló kutatócsoportok felvetették, hogy a szervezetnek a ghrelin-jelekre történő válaszának gátlása lehet a testsúly szabályozásának egy módja, a táplálékbevitel csökkentése és az energia-leadás növelése révén.
"Ugyanakkor ez az új kutatás azt sugallja, hogy ha blokkoljuk a ghrelin útvonalat, azzal valójában a szorongást és a depressziót növeljük, ami viszont rossz" - közölte dr. Zigman.
Annak meghatározására, hogyan hat a ghrelin a hangulatra, dr. Zigman és munkatársai korlátozták a kísérleti egerek táplálékbevitelét 10 napon át. Ennek hatására a ghrelin szint megnégyszereződött. A kontrollcsoport egereihez képest, (amelyek korlátlanul fogyaszthattak táplálékot) a kalória-megvonásos egerek szorongásos és depressziós szintje alacsonyabb volt, amikor útvesztőben és a depresszió és szorongás egyéb standard magatartási tesztjében vettek részt.
Emellett a ghrelinre válaszolni képtelen, genetikailag módosított egereknek is kalória-megvonásos diétát adtak. A kalória-megvonásos vad típusú társaikkal ellentétben ezek az egerek nem tapasztaltak antidepresszáns vagy nyugtató hatásokat.
Annak tesztelésére, hogy a ghrelin képes-e szabályozni a krónikus stressz okozta depressziós tüneteket, a kutatók az egereket naponta szociális stresszadagoknak tették ki, egy standard laboratóriumi technika felhasználásával, amelynek során igen "agreszív" egerek a normál egerekben stresszt váltanak ki. Az ilyen egerek az emberi depresszió tanulmányozására alkalmas modellek. A kutatók stressznek tették ki mind a vad típusú, mind a módosított egereket, amelyek nem képesek válaszolni a ghrelinre. Azt találták, hogy a stressz után mindkét egértípusban jelentősen emelkedett a ghrelin szintje, amely a vereséggel végződő utolsó találkozás után legalább négy hétig fennállt. A módosított egerek ugyanakkor szignifikánsan nagyobb szociális elkerülő magatartást tanúsítottak vad típusú társaikhoz képest, amely depresszió-szerű tünetek megjelenését jelezte. Emellett kevesebbet is ettek a vad típusú egerekhez viszonyítva. Dr. Zigman szerint a megfigyeléseknek akkor lesz értelmük, ha egy evolúciós álláspont szerint vesszük figyelembe azokat. A modern időkig az egyetlen közös emberi tapasztalat az elegendő táplálék biztosítása volt az éhezés megelőzésére. Vadászó-gyűjtögető őseink a lehető legnyugodtabbak és legösszeszedettebbnek kellett lenniük, amikor élelem után néztek, különben maguk is vacsorává válhattak - magyarázza dr. Zigman, hozzátéve, hogy a ghrelin éhség okozta szorongás-ellenes hatásai túlélési előnyt jelenthettek.
Dr. Lutter szerint a felfedezés az olyan állapotok megértéséhez is hozzájárulhat, mint az anorexia nervosa.
"Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a ghrelin kezelés segíteni tud-e az anorexiás betegeken, abból kiindulva, hogy egy bizonyos populációban a kalória-megvonás és a fogyás antidepresszáns hatású lehet, és megerősíti az illetőt a betegségben"- közölte dr. Lutter.
Jövőbeli kutatások során a tudósok azt remélik, meghatározhatják az agy azon területét, ahol a ghrelin depresszió ellenes hatást hoz létre.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
