A magyar konyha egyik legfontosabb fűszernövénye a paprika, amelynek bizonyos fajtái a levesek és pörköltek csípős ízét is adják. Fogyasztásuk ráadásul egészséges is, főleg a csípős érzésért felelős kapszaicinnak köszönhetően.
Így fogyaszt a csípős paprika
A vanilloidok családjába tartozó kapszaicin egy olyan receptorhoz kapcsolódik, mely a hőérzékelésért felelős - ez az oka annak is, hogy a csípős paprikát égetőnek érezzük. Ez az alkaloid fájdalomcsillapító hatású, illetve fokozza az anyagcserét is, mivel a nyál- és gyomornedv-termelés serkentésével az ételek is gyorsabban bomlanak le a szervezetünkben.
Nagy mennyiségben megtalálható például a csilipaprikában is, hatóanyaga pedig a zsírsejtekben található TRPV1 receptorokat célozza meg. Ezeket stimulálva a zsírsejteket arra ösztönzi, hogy égessék el az energiát, ne pedig tárolják. A gyógyszerben lévő kapszaicin fokozatosan szívódna fel a szervezetben, így gyulladás és más mellékhatások veszélye nélkül fejthetné ki pozitív hatását. Az egereken végzett első kísérletek bizakodásra adnak okot, viszont további vizsgálatok szükségesek, hogy kiderüljön: a szer hosszú távon is kifejti-e hatását, illetve hogy nem jelentenek-e veszélyt bizonyos mellékhatások.
Egyre nagyobb gondot jelent az elhízás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az elhízás okozta megbetegedések az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémát jelentik a fejlett világban: az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a gyermekkori elhízás sokkal veszélyesebb, mert náluk harminc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek pluszkilókkal.
