A bőr a legnagyobb felületű érzékszervünk, mely sok egyéb tulajdonsága mellett képes a károsító ingerek felismerésére is. Ezekre az ingerekre a test fájdalommal reagál, függetlenül attól, hogy az inger kémiai-, mechanikai- vagy hőjellegű. Ha ilyen inger ér minket, akkor azt a késztetést érezzük, hogy meneküljünk előle. Egy hétköznapi példával élve: ha hússütés közben forró olaj cseppen a kezünkre, akkor elrántjuk - írja az Index .
Nagy vonalakban kijelenthetjük, hogy a neuronok, vagyis az idegsejt és nyúlványai együttesének számos csatornája van, amely aktiválódik extrém meleg vagy extrém hideg esetén. Genetikailag módosított egerekkel végzett kísérleteknél kiderült, hogy vannak olyan csatornák, amelyeknek közvetlen szerepük van a hőérzékelésben.
Az egyik legismertebb ezek közül a TRPV1 receptor, amely extrém forróságra reagál. A TRPV1 nem aktiválódik 42 Celsius-fokig: ez az a hőmérséklet, amelyet az egerek és az emberek már fájdalmasan melegnek tartanak. Amikor a bőr eléri ezt a hőfokot, a csatorna aktivizálódik, ez pedig azonnal továbbküldi a jeleket az agynak egy egyszerű fájdalomüzenettel.
Hidegre ugyanez a folyamat igaz, a fehérjét itt TRPM8-nak hívják. Ez azonban nemcsak az extrém hidegre reagál, hanem az egyszerű hideg érzetére is. Végül ismert a TRPA1, amely ebből a csoportból talán a legkevésbé ismert fehérje. A kutatók tudják, hogy extrém hidegre adott válaszként aktivizálódik, de nem világos, hogy van-e szerepe a hideg felismerésében is.
És most jön a csavar: ezeket a receptorokat nemcsak a hő aktiválja, hanem növények is képesek rá. A TRPV1-et, vagyis az extrém hőre aktiválódó receptorra a paprikában lévő kapszaicin is hat. A TRPM8 a mentában lévő mentolra aktivizálódik. A TRPA1-et pedig wasabireceptornak is nevezik, mert a mustárfélékben lévő kémiai anyagra is aktivizálódhat.
De miért fejlesztettek ki növények olyan kémiai anyagokat, amelyek hővel kapcsolatos receptorokat aktiválnak?
Kutatók szerint azért, hogy távol tartsanak maguktól néhány állatfajtát.
Vagyis a furcsa kapcsolat magyarázatát a növények és a hőmérséklet között a növények evolúciójában kell keresnünk. Talán a növények találtak egy kiskaput a testünkben, hogy aktivizáljanak néhány receptort, hogy ne együk meg őket.