Susan Richardson, a University of South Carolina vegyészprofesszora szerint a különféle telített és telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi vajak és olajok mind megavasodhatnak. Az oxidálódás, avasodás az összetételüktől függően lassan vagy gyorsabban megy végbe. Az oxidáció mértéke a zsírsavak fajtájától és arányától valamint egyéb tényezőktől - többek között az erős fény, magas hőmérséklet, víz vagy különböző mikrobák jelenlététől - függ. A telítetlen zsírokban lévő szén dupla kötését a levegőben lévő oxigén képes felbontani. Tehát ha elfelejtjük rátenni a kupakot az olajra, az a levegővel érintkezve előbb-utóbb meg fog romlani.
Ha víz éri az olajat, akkor is hasonló folyamat játszódik le, amely csak gyorsabb lesz közvetlen napsugárzásban az ultraibolya hatás miatt. A magasabb hőmérséklet szintén képes gyorsan romlást előidézni az olajnál , mivel a meleg felgyorsítja a molekulák mozgását, ezáltal az avasodás is gyorsabban folytatódik le.
A megoldás természetesen olaj minél hűvösebb helyen, lezárt palackban és sötétben való tárolása. Fontos tudni, hogy némelyik olaj a hidegben zavarossá válhat, megcsomósodhat, esetleg meg is szilárdulhat.
Ha megavasodik az olaj, mindenképpen ki kell dobni, mert bár az esetek nagy részében csak kellemetlen szaga és íze lesz, előfordulhat, hogy mérgező anyagok is képződnek benne (többek között allergén aldehidek). Ezek akár neurológiai problémákat, szívbetegségeket vagy rákot is okozhatnak.
A romlás érzékelhető az olaj megszagolásával. A határozott avas szagot ne tévesszük össze az olaj eredeti, természetes illatával, amely fajtától függően változik, és nem biztos, hogy kellemes.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: livescience.com
