Az ízérzés- és szaglásvesztés ( anozmia ) az új koronavírus okozta COVID-19 miatt került igazán reflektorfénybe, pedig nemcsak attól alakulhat ki. Ilyen mellékhatásai lehetnek bizonyos rákkezeléseknek, de megfázás és influenza idején is megtapasztalhatjuk egy rövid időre ezeket a kellemetlen szimptómákat. Bár alapvetően e kellemetlen panaszok egy másik betegség tüneteként jelennek meg, tehát önmagukban nem járnak közvetlen egészségügyi következményekkel, mégis megnehezítik, hogy az érintettek egészséges és megfelelő tápanyagtartalmú étrendet tartsanak, főképp azért, mert ízek és illatok híján nem ugyanaz az étkezés élménye. Az eatingwell.com ezért egy szakértő segítségével járta körül a témát, hogy megfelelő, gyakorlati tippek mentén segítsen azoknak, akik ilyen szimptómáktól szenvednek.
A szaglási képességünk egy speciális koponyaideg, míg az ízérzékelési több ideg együttes működésének eredménye - vázolta Caroline West Passerrello, az amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia szóvivője, a Pittsburghi Egyetem instruktora, hozzátéve: az íz- és szagérzékelés érintett lehet külön-külön, de egyszerre is, súlyossága pedig az enyhe károsodástól a teljes funkcióvesztésig terjedhet. Megjegyezte, szaglásunk és ízérzékelésünk a kor előrehaladtával természetes módon is romlik, bár ennek mértéke egyénenként változó. Általánosságban elmondható azonban, hogy a dohányzás mindkét érzékünket tompítja, a krónikus dohányzás pedig idővel mindkét képességünk jelentős romlásához vezethet.
Vannak azonban a szaglás és az ízérzékelés károsodásának más, specifikusabb okai is. "Az orrnyálkahártya és az orrmelléküregek gyulladása is okozhatja, ami akkor fordulhat elő, amikor testünk olyan vírusok ellen védekezik, mint a nátha vagy a koronavírus. Ez pedig a szaglás károsodásával jár" - magyarázta Passerrello, hozzátéve, a daganatok, a fejsérülés és bizonyos gyógyszerek szintén ronthatják az íz- és szagláskészségünket.
Ezért romlik a táplálkozás minősége
"Az idősödő felnőttekkel, akik szagvesztésről számolnak be, korlátozott tanulmányok alapján tudjuk, hogy hajlamosabbak a táplálkozási irányelvektől eltérni és - nagyobb valószínűséggel - rosszabb az étkezéseik minősége is, mintha az előírtak szerint ennének" - így Passerrello. Hogy pontosan miért történik mindez, az nem teljesen világos, de a kutatók feltételezik, hogy az ételek elfogyasztása egyszerűen már nem nyújt olyan élvezetet, ha nem érezzük az ízét vagy az illatát. Előfordul az is, hogy a zöldségek keserűsége felerősödik, mivel az édes és a sós ízeket kevésbé érzik azok, akiknél sérült valamelyik funkció. Ezért is van, hogy a kor előrehaladtával az emberek a nagyon édes vagy nagyon sós ételeket részesítik előnyben, ami összességében egészségtelenebb táplálkozáshoz vezethet. Valószínűleg ugyanez történik, ha valakinek rövid távon károsodik az ízlelése vagy a szaglása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tippek a kiegyensúlyozott étrend fenntartásához
Az ízérzékelés vagy a szaglás zavara(i) miatt az étkezések nem nyújtanak akkora élvezetet, hiszen az első számú ok, amiért egy adott ételt választunk, az általában pont a számunka finom íze vagy illata - mutat rá Passerrello. Javaslata szerint olyan étkezési tervet kell ilyenkor összeállítani, ami egyszerre élvezetes, mégis tápanyagok szempontjából kiegyensúlyozott. Kövessük az egészséges táplálkozás irányelveit, és továbbra is a zöldségek és gyümölcsök tegyék ki a tányérunk felét, negyedét fehérje, másik negyedét pedig szénhidrátok, lehetőleg teljes kiőrlésű gabonák vagy hüvelyesek.
Passerrello óva int továbbá a túl sok só vagy cukor hozzáadásától is. "Ilyenkor ne 'ízlés szerint' sózzunk, mivel az jóval meghaladhatja az ajánlott napi nátriumbevitel mértékét" - húzta alá, megjegyezve, ez sajnos azzal járhat, hogy egy darabig számunkra kevésbé ízletesek lesznek ételeink. A szakember azt ajánlja próbáljuk az ételek ízesítésére a savakat, például a citromlevet vagy az ecetet használni, a savanyú íz ugyanis nagyon domináns, akkor is "átér", ha az illat- vagy ízérzékelés károsodott, ráadásul így nem kerül extra cukor (ezáltal kalória) vagy nátrium az ételünkbe. Érdemes továbbá az olyan fűszerekkel bőkezűbben bánni (már, ha bírja a gyomrunk), mint a chili vagy a fekete bors, de jó lehet még a fahéj, a kömény, a fokhagymapor és a gyömbér is, melyek szintén erősebb ízeket biztosítanak.
Legyünk türelmesek
Előfordulhat, hogy már felgyógyultunk a COVID-19-ből, a náthából vagy az influenzából, mégsem tapasztalunk javulást a szaglás vagy ízérzékelés terén. Ez sajnos "normális" akár napokig vagy hetekig is, legyünk azonban türelmesek. Az ilyen betegségek után e funkciók általában normalizálódnak. Ha azonban az öregedés, a dohányzás vagy gyógyszerek miatt tapasztalunk hasonlót, elképzelhető, hogy hosszú távon kell megtanulnunk együtt élni ezekkel a hiányosságokkal. Ilyenkor érdemes kísérletezni, hogy melyek azok az ízek, amiket még érzünk és élvezünk, és ezek alapján állítsunk össze egy egészséges étrendet. És, akármennyire is érezzük a vonzódást az édes ízek felé, álljunk ellen, próbáljunk természetesen édes ételeket választani, és kerülni a feldolgozott élelmiszereket és a hozzáadott cukrokat. Szervezetünk meghálálja a törődést.
Ez is érdekelhet
Gyengébb lehet a jelenleg alkalmazott vakcinák és egyes monoklonális antitestek hatékonysága az új koronavírus brit és dél-afrikai variánsával szemben - állapították meg amerikai kutatók. Felfedezésük szerint egyszersmind az újrafertőződés kockázatát is fokozza a két variáns. További részleteket a témáról korábbi cikkünkben olvashat.
