Nemcsak ízletes, gyógyít is
A metélőhagyma vagy snidling (Allium schoenoprasum) a hagymaformák legkisebb méretű faja, a tavasz első zöldülő hírnöke. Népies nevei: pázsithagyma, pázsitfű, a német nevéből pedig: snidling, snittling. Nem csak fűszerként, gyógynövényként is használható. A fokhagymához és a vöröshagymához hasonlóan véralvadásgátló, antibakteriális és antivirális tulajdonsággal rendelkezik. A hagymák, beleértve a snidlinget, értékes védettséget adnak a gyomor- és nyelőcsőrák, és a prosztatarák kialakulása ellen. Használják magas vérnyomás ellen is. Antioxidáns-tartalma a levelekben a legmagasabb, amik a flavonoidokat is tartalmazzák. A népi gyógyászat régen féregűzésre használta.
Kínából érkezett
Mint megannyi újdonságot Európában, a snidlinget is Marco Polo nevéhez kapcsolják, azt tartják, Kínából hozta magával. Botanikai nevének jelentése: nádszerű póréhagyma.
Minden évben újranő!
A snidling évelő növény, magról ültethető, már márciusban melegházba vagy cserépbe tehetjük, majd májusban kis csomókban a szabadföldbe kell kiültetni. Ősszel érdemes újra cserépbe helyezni, világos, de nem túl meleg helyen tartani. Így egész évben lesz a friss fűszernövényből, ami olcsón biztosítja a folyamatos vitaminforrást. A friss zöldet ollóval és minél mélyebben nyisszantsuk le. Ezután a tövek ismét új lombot fejlesztenek úgy, hogy egy télen háromszor-négyszer "arathatunk". A magok június végére érnek be annyira, hogy össze lehessen gyűjteni őket a kővetkező évi vetéshez.
Egy trükk a snidlinghez...
Vigyázzunk! A snidling nem szeret sok évig egy helyen élni, ezért ajánlatos három-négy évenként más helyet keresni számára a kertben.
A kert legszebb virága
A pázsithagyma a virágoskertben is jól mutat. Használjuk virágágyak szegélyezésére, hiszen tavasztól őszig szép, üde zöld, június elején pedig csinos gömbvirágzatot fejleszt, amelyben hosszan nyíló kékeslila virágok ülnek. Ezek színes kis pomponok, amelyeket a méhek is szívesen felkeresnek, lila virágait a virágkötészetben sokszor használják.
Ne főzzük meg!
Nem szabad főzni, mert akkor az íze és a zamata elillan, inkább a főzés végén szórjuk rá a kész ételre. A svédek leggyakrabban hering mellé, mártásba szórják nyári ünnepségeken. Lengyelországban pedig túrós, sajtos ételeket tálalnak vele. Kipróbálhatjuk azonban burgonya, bab, borsó vagy húsleves ízesítésére is. Növeli az étvágyat és elősegíti a jó emésztést!
Mi minden van benne?
A snidling gazdag A- és C-vitaminban, magas a vas-, kalcium- és kéntartalma, ugyanakkor van benne folsav és kálium is. A rómaiak napégésre és torokfájásra használták. Jól ismerték gyulladáscsökkentő hatását. Kiváló szalmonella ellen, folyamatos fogyasztása óv a reumatikus gyulladástól .
Diétázunk? Tökéletes választás!
Ha zsírszegény, sótlan diétán vagyunk, a snidling a tökéletes választás. Kellemes aromája ugyanis jól ízesíti a diétás ételeket, jól kombinálható más gyógynövényekkel és fűszerekkel.
Forrás: Nők lapja Egészség