A cukorbetegségnél, tejcukor-, lisztérzékenységnél, illetve tejfehérje- allergia esetén elengedhetetlen az étrendváltoztatás. Mit szabad enni egy táplálékallergia miatt követett diéta során, illetve ártalmas-e a hús fogyasztása?
Félmillió magyart gondoznak például cukorbetegséggel, de a kezeletlen betegek száma is több százezer lehet. Állapotuk javulása nagyban függ életmódjuktól, étrendjüktől. Az ideális testsúly elérése és megtartása javítja a vércukor mellett a vérzsírszinteket is. A megfelelő izom- zsír arány eléréséhez elengedhetetlen a testmozgás és a változatos, jó minőségű fehérjebevitel, ezért a diéta során a sovány húsok fontos szerepet játszanak - mondja Henter Izabella, dietetikus.
Vannak olyan betegségek, elsősorban a táplálékallergiák, amelyek kizárólag diétával, azaz szabályozott étrenddel kezelhetők. Valódi allergiáról akkor beszélünk, amikor meghatározott immunológiai reakció zajlik a háttérben. Ha kiiktatjuk az étrendből a tünetet okozó alkotórészt nincs panasz, és így a diéta már nem is tűnik olyan szörnyűnek, hisz jobb lesz tőle a közérzet, megszűnnek a kellemetlen, legtöbbször bélrendszert, légutakat vagy bőrt érintő tünetek.
Az ételérzékenység hátterében több tényező is szerepelhet. A leggyakoribb probléma a laktózintolerancia, mikor is a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim hiányzik, vagy pedig működése csökken. Ekkor a lebontatlan tejcukrot a vastagbélben élő normál bélflóra baktériumai bontják le, ez gáztermelődéssel jár, ami puffadáshoz, elégtelen folyadékfelszíváshoz, esetleg hasmenéshez vezethet.
Az adalékanyagok is okozhatnak bajt
Gyakran előfordul, hogy az ételekhez hozzáadott adalékanyagokra érzékenyen reagál a bélrendszerünk , többek között például glutamátokra, színezékanyagokra, tartósítószerekre, szulfitokra, szalicilátokra ezt intoleranciának nevezzük.
A különbség a kettő között, hogy az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, még a kis mennyiség elfogyasztása után is, addig az intolerancia tünetei dózis-függők . A panaszok akkor jelennek meg, ha a kérdéses ételből nagyobb mennyiséget fogyasztanak, vagy gyakrabban eszik. Érzékenység esetén mindenkinél egyéni a tűrőképesség például a laktóz intoleranciás betegek többsége, megihat a kávéjában egy kis tejet vagy tejszínt, azonban vannak, akik a gyógyszerekben lévő minimális mennyiséget sem tűrik.
A diétáknak is lehetnek mellékhatásai, például kialakulhat valamilyen hiányállapot. Ha például egy olyan fontos nyersanyagot kiiktatunk az étrendből, mint a tej, akkor mással kell pótolni a hiányzó tápanyagokat. Az elegendő kalcium biztosítása mellett a fehérjeellátottságot a tojás mellett a húsok pótolhatják (a borjú, és marhahúst kivéve).
Glutén nélkül élni
A lisztérzékenység (cöliakia) felszívódási zavar, mely a lakosság 1-2 százalékát érinti. Az étkezéssel bevitt gabonafélékben (búza, árpa, zab, rozs) lévő glutén nevű fehérje idézi elő. A betegség nem nőhető ki, és akár felnőtt korban is kialakulhat, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és teljes életet lehet élni vele. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell.
Ebben a diétában a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Az olyan húskészítmények, amin az áll, hogy "aroma gluténnal" vagy "glükóz/dextróz búzából készült", a hatályos rendeletek szerint gluténérzékenyek fogyaszthatják, hiszen ezen adalékok gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van. A húsok fehérje-, vas- és vitamintartalma különösen jótékony hatású a diagnózist követő gluténmentes étrendben.