Van, aki a fejhez kap majd a lista láttán, hiszen több kedvence is szerepel rajta, érdemes azonban átgondolni, hogy mi a fontosabb: néhány finom falat vagy az egészségünk? A WebMD cikke alapján most azon ételeket és ételalapanyagokat szedtük csokorba, melyek nyersen fogyasztva árthatnak nekünk.
Szusi
A nyers halból, zöldségekkel, avokádóval készülő szusi remek forrása a vitaminoknak és az omega-3 zsírsavaknak. Csakhogy a szusiban előfordulhatnak baktériumok, sőt paraziták is - mint például az anisakiasist okozó Anisakis simplex - amelyek hányást, hasmenést és gyomorfájdalmat okozhatnak. Épp ezért fogyasztása nem ajánlott sem kisgyermekeknek, sem terhes vagy szoptató anyáknak, de érdemes kerülnie ezt a csemegét annak is, aki immunproblémákkal küzd. S, ha már a halaknál tartunk, ne feledjük, bizonyos fajtákban magas lehet a higanytartalom, ezért inkább kerüljük a kardhal- és cápahúsfogyasztást.
Sertéshús
Lisztéria, E. coli , szalmonella - csak néhány azok közül a baktériumok közül, amelyekkel megfertőződhetünk, ha nyers vagy nem megfelelően elkészített sertéshúst fogyasztunk. Ám nemcsak akkor betegedhetünk meg, ha megesszük a nyers disznóhúst, akkor is komoly kockázatot vállalunk, ha például a salátának valót a hús után vágjuk fel a deszkán, olyan evőeszközt használunk, amely hozzáért a nyers húshoz, vagy nem tisztítjuk le megfelelően a konyhapultot, s a kezünkkel később annak felületét, majd a szánkat érintjük meg. A sertéshúst minimum 63 Celsius fokon kell elkészíteni, és tálalás előtt legalább 3 percig hagyni kell pihenni.
Osztriga
Bár a filmekben sikkesen néz ki, ahogy a fémes ízű osztrigát a sztárok könnyedén beszippantják, mi azért inkább fontoljuk meg. Ez a kagylóféle ugyanis számos vírust és baktériumot is hordozhat magában a vízből, ahol élt. Ha nem megfelelően készítik el, megfertőzheti azt, aki elfogyasztja. Az osztrigák terjesztik a többi között a vibrózis nevű baktériumbetegséget is, amely súlyos tüneteket okozhat. De elkaphatjuk a fertőzött osztriga fogyasztásával a hepatitisz-A vírust is, ami májbetegség kialakulásával jár. Mindig alaposan főzzük meg az osztrigát fogyasztás előtt.
Ceviche
A ceviche (ejtsd: szevicse) dél-amerikai ínyencség, amelyet előszeretettel fogyasztanak. Lényegében citrom- vagy limelében marinált nyers tenger gyümölcseit jelenti, s ahogyan a szusinál, úgy itt is fennáll az esélye, hogy ezek baktériumokkal vagy parazitákkal fertőzöttek. Ugyanazon veszélyeztetett csoportoknak kell kerülniük is ezt az ételt, mint a szusinál. Általánosságban elmondható, hogy a tenger gyümölcseit is mindig meg kell főzni, legalább 63 Celsius fokon, de ha a maradékot akarjuk újramelegíteni, akkor az étel maghője jobb, ha eléri a 74 fokot.
Tatárbifsztek
Az rendben van, ha valaki nem szereti a túlsült húst, de a másik véglet, a nyershús extremitása lehetőleg kerülendő. Sokan szeretik a tatárbifszteket, ám ennek fogyasztása csak akkor biztonságos, ha a hús megbízható, ellenőrzött forrásból származik, és nagyon friss. A csirkehúsból készülő tatár azonban nagyon veszélyes, mérgezést is okozhat.
Nyers tojás
A friss tojás hordozhat szalmonellát , ami ételmérgezést okozhat. A legbiztosabban úgy kerülhetjük el a megbetegedés, ha a tojást addig sütjük/főzzük, míg a fehérje kifehéredik, a sárgája pedig megszilárdul. Ha pedig olyan ételt készítettünk, amiben tojás is van, az hűtőben kell tárolni. Ha olyan receptet készítünk, amihez nyers tojás kell, például Caesar öntet vagy hollandi mártás, csak pasztőrözött tojást használjunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Liszt és nyers tészta
Ha azok közé tartozunk, akik szívesen csippentenek le egy darabot a készülő nyers tésztából, gondoljuk meg, mit kockáztatunk. Bármi, ami nyers, megbetegíthet. Ha tojás van benne, akkor az előző pontban leírtak miatt veszélyes, de a liszt sem ártatlan, ha fertőzésekről van szó. Talán nem is gondolnánk, de a liszt is tartalmazhat például E. coli baktériumot. Ezért is nagyon fontos, hogy soha ne adjunk olyan ételhez lisztet, amit nem főzünk meg. Ezért se hagyjuk a gyerekeket nyers liszttel vagy nyers tésztával játszani. No, és ne feledjük, miután liszttel dolgoztunk, mindig alaposan mossunk kezet.
Krumpli
Mit csináljunk az olyan krumplival, ami bezöldült? Tudnunk kell, hogy ez a zöldes rész egy szolanin nevű vegyületet tartalmazhat, amely mérgezést okozhat. Hasmenéssel, lázzal, fejfájással és hányással is járhat, ha elfogyasztjuk a krumpli zöld részét. Tehát, ha ilyen elszíneződést látunk a burgonyán, akkor vágjuk le róla a csírákkal együtt, majd alaposan mossuk meg, mielőtt elkészítenénk. Soha ne együnk nyersen burgonyát!
Vesebab
Már pár szem nyersen elfogyasztott vesebabtól is nagyon betegek lehetünk. A babok - főképp a vörös színűek - ugyanis tartalmaznak egy lektin (PHA) nevű fehérjét, ami főzéskor megsemmisül, nyersen azonban mérgezést okozhat. Érdemes hát a babot mindig több órán át (legalább 5-6 óra) áztatni, és minimum 30 percig főzni. Soha ne használjunk a bab elkészítéséhez úgynevezett lassúfőző edényt (slow cooker), az ugyanis nem melegszik fel eléggé ahhoz, hogy semlegesítse a babban lévő toxinokat. A konzervbabok azonban teljesen biztonságosak, mivel azokat már megfőzték előtte.
Limabab
Vannak növények, melyekben természetes módon megtalálható a cián . Ilyen a limabab is. Ha szeretnénk biztosra menni, akkor legalább egy éjszakán át áztassuk és minimum 2 órán keresztül főzzük, mielőtt elfogyasztanánk.
Keserű mandula
A limababhoz hasonlóan a keserű mandulában is sok a cián. Már egy marékkal is elég belőle nyersen elfogyasztani, ahhoz, hogy belebetegedjünk. Szerencsére a boltokban kapható mandula nem veszélyes, az ugyanis - hacsak nincs külön felcímkézve, hogy keserű mandula - mindig édes mandulát tartalmaz, amit bátran fogyaszthatunk.
Erdei vagy vadon termő gombák
Vigyázni kell a vadon termő gombákkal, azok ugyanis olyan mérgeket tartalmazhatnak mint az agaritine vagy az amatoxin. Ezek súlyos májkárosodást és egyéb egészségügyi problémát okozhat. Még az ellenőrzött körülmények közt termesztett gombák - melyekben nincsenek ilyen toxinok - is okozhatnak hányást, hasmenést, gyomorfájdalmat, ha nyersen fogyasztjuk el.
Tarógyökér
Csak és kizárólag főzés után fogyasztható. A tarógyökér ugyanis olyan oxalátokat tartalmazhat, melytől feldagadhat a szánk, az ajkaink és még a torkunk is. A tarógyökér főzésével - főképp, ha tejjel készül - csökkenthető ezeknek a toxinoknak a hatása.
Ricinus bab
Ha csak egy szem ricinus babot is elrágcsálunk nyersen, ricinmérgezést kaphatunk. Ebből már igen kis mennyiség is halálos lehet. Még ha rágás nélkül is nyelünk le egy magocskát, akkor is megvan rá az esély, hogy a testünk rosszul reagál.
Manióka
A keserű mandulálhoz és a limababhoz hasonlóan a manióka is tartalmaz ciánt. Ha azonban meghámozzuk a gyökeret és jól megfőzzük, teljesen veszélytelen. Ha azonban nyersen fogyasztjuk, vagy nem főzzük elég ideig, akkor hasmenést, hányást, gyomorfájdalmat okozhat.
Rebarbara levelek
A friss, zellerszerű rebarbaraszárat gyakran használják pitékbe és biztonságosan fogyasztható. A levelei azonban egy mérgező anyagot, oxálsavat tartalmaznak. Fogyasztásuk égő érzést okozhat a szájban, légzési nehézség is jelentkezhet utána, de a hasmenés és gyomorfájdalom is általános tünetek.
