Ma, amikor a boltok polcai roskadásig vannak a legkülönfélébb élelmiszerekkel és azok alternatíváival, ember legyen a talpán, aki 100 százalék bizonyossággal tudja, melyek azok, amik csak "annak mondják magukat", de valójában csak olcsó utánzatai az eredetinek. A WebMD gyűjtésébe bekerült néhány igazán hajmeresztő "leleplezés".
Álolívaolaj, ami akár allergiát is okozhat
Bár a címkéjén az áll, hogy 100 százalék olívaolaj, elég jó esély van rá, hogy valójában csak egy része az, a többi pedig másféle magokból nyert olaj. Hogy ez miért akkora ügy? Mert például allergiás reakciót is okozhat, ha az, amivel az olívaolajat feldúsították, például mogyoróból származik. A mogyoróolajat az ételhamisítók gyakran keverik az olívaolajhoz, ám annak, aki mogyoróallergiás, akár súlyos anafilaxiás sokkot is okozhat a turpisság.
Juharszirup vagy palacsintaszirup
Magyarországon is egyre többen szeretik juharsziruppal édesíteni az ételeiket, és az úgynevezett amerikai palacsinta is elképzelhetetlen e nélkül a híg mézhez hasonló állagú szirup nélkül. Aki emlékszik még a tej és a reggeli tejital közti különbségre, az tudja, mit jelenthet a juharsziruphoz képest a palacsintaszirup kifejezést viselő termék viszonya az eredeti összetevőkhöz. Előbbi a juharfa nedvéből származik és addig forralják, míg a szirup sűrűségűvé nem válik, utóbbi azonban főképp magas fruktóztartalmú kukoricaszirupból és a többi között ételszínezékből, aromából és tartósítószerekből tevődik össze, jó esetben talán juharszirupot is tartalmaz. Tehát nincs vagy csak elvétve van benne azokból az értékes aminosavakból, vitaminokból és ásványi anyagokból, melyek az eredetire jellemzőek, és a kalóriatartalma is sokkal magasabb. Az igazi juharszirup (fajtától függően) 280 és 310 közötti kalóriát tartalmaz 100 grammban, összevetve a kristálycukor 400 kalóriájával ugyanilyen mennyiségre, érthető, miért szeretik a diétázók.
A wasabi, ami nem épp wasabi
Sok étteremben szolgálnak fel a fogások mellé wasabit . A legtöbb azonban nem igazi, hanem csak egy olyan keverék, ami wasabigyökeret is tartalmaz, de főképp tormából, mustárlisztből, olajból, ecetből, magas fruktóztartalmú kukoricaszirupból és ételfestékből áll. És hogy miért nem az eredetit szolgálják fel, vagy vehetjük meg a boltban? A válasz egyszerű. Ez a káposzták és karfiolfélék családjába tartozó növény egyrészt csak hűvös, nedves helyeken él meg, és nehéz termeszteni és betakarítani. Másrészt frissen kell lereszelni a gyökeret a fogyasztáshoz, mivel az ízek általában 15 perc után elkezdenek fakulni, átalakulni, ezért már nem nyújtja ugyanazt az élményt.
Homár kontra languszta
Bár sokan összekeverik, a homár és a languszta két különböző rákfajta, és míg az előbbi igen drága, utóbbiból már jóval olcsóbban beszerezhetünk egy vacsorára való adagot. Ezt a hasonlóságot gyakran ki is használják, és homárért fizető vendégek/vásárlók végül langusztával laknak jól. Mivel a languszta angol neve, a spiny lobster megtévesztő, ezért az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal (FDA) kötelezővé is tette, hogy feltüntessék a "langustino" vagy "squat" kifejezést is a lobster, azaz homár mellé.
Gyógyszermaradványok a mézben?
Az élelmiszer-hamisítás csak az egyik dolog, amiért nem mindig hihetünk annak, hogy azt esszük, ami a címkén szerepel. Elég csak a mézre gondolni. Bár a magyar mézek nagy része megfelel az előírásoknak, tőlünk nyugatabbra nem ritka, hogy az egyébként gyógyító hatásáról ismert édes nyalánkságban antibiotikum-maradványokat és egyéb szennyeződéseket mutatnak ki, hiszen ott a méhészek gyakran kezelik méheiket különböző szerekkel. Igaz, hogy ezek az ilyen mézet fogyasztókra nincsenek közvetlen egészségügyi hatással, ám globálisan hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztencia növekedéséhez.
Nem annyira természetes aromák
Sokszor semmi természetes sincs azokban az aromákban, melyekkel az előre elkészített ételeket ízesítik. Az élelmiszeripari vállalatok valójában laborokban állítják elő ezeket az eredetihez hasonló aromát adó vegyi anyagokat. Az FDA a közelmúltban is több olyan szintetikus aromát tiltott be, melyekről kiderült már a laboratóriumi állatokra nézve is komoly egészségügyi kockázatokat jelentenek. Ha szeretnénk elkerülni az ilyen káros ízesítéseket, válasszuk mindig azokat a változatokat, amik a természetben is megtalálható ízekben kaphatóak, és nem valamilyen kitalált fantázianév mögé rejtett szintetikus aromától váltak csábítóvá.
Nem mind fűszer, ami annak látszik
Ha rápillantunk a fűszerpolcunkra, akkor azt látjuk, hogy illatos zöld fűszerek sora várja, hogy különböző ételekbe kerülve teljesítse be "hivatását". Azt viszont már kevesen tudják, hogy egy bizonyos százalékú rovartartalom megengedett lehet ezekben a fűszerekben. Az FDA szerint elkerülhetetlen, hogy némi rovarszármazék kerüljön ezekbe a készítményekbe, így például a szárított oregánó esetében 1250 rovardarabka 10 grammonként szerintük még épp belefér, afelett már hamisnak bélyegzik a fűszert. (Az őrölt oregánóban csak 300 lehet.) De nézzük a pozitív oldalát, a legtöbb termék korántsem tartalmaz ennyit, sőt, igyekeznek minimalizálni a fűszernövények apró levelei közé keveredő nem kívánt összetevők arányát.
Fehér csokoládé
Édes és krémes, kapható táblásan, csokipasztilla formájában, ehetjük magában, de kerülhet a sütibe, vagy torta tetejére. Ez azonban valójában nem igazi csokoládé. Az FDA szerint ahhoz, hogy valamit csokinak lehessen nevezni, 10 százalék csokoládétartalom kell. Ez a csokoládétartalom azonban nemcsak a kakaóvajat jelöli, hanem a kakaóbab minden részét, annak ledarálása után. Márpedig a fehér csokoládéban csak kakaóvaj, tejpor és cukor van, így csokoládétartalomról nem beszélhetünk.
Gyümölcslevek
Gyakran a gyümölcslevek nem 100 százalékban igazi gyümölcsléből készülnek. Ezért is kell mindig leellenőrizni az összetevők listáját. Ha az hosszú, akkor esélyes, hogy amit vettünk, az nem az, aminek mondja magát. Még akkor sem, ha az van ráírva, hogy 100 százalék gyümölcslé. Ez ugyanis azt is jelentheti, hogy minden, ami benne van, az gyümölcsökből és zöldségekből származik, de egyáltalán nem biztos, hogy tisztán abból a fajtából, amit szeretnénk. Gyakran tartalmaznak olcsó alma- vagy szőlőlevet az ilyen termékek.
Vaníliaaroma és -kivonat
A vaníliaaroma - amit gyakran vaníliautánzatként is emlegetnek - nem ugyanaz, mint a vaníliakivonat. Utóbbi a vanília terméséből kinyert magokból és egyszerű alkoholból, azaz etanolból készül. Ezzel szemben az aroma szintetikus vaníliát tartalmaz. Ezek többsége petrolkémiai alapanyagú és gyakran fapépalapú. Korábban az sem volt ritka, hogy hódmirigyből származó castoreum is volt benne. Ezt ma már nagyon ritkán alkalmazzák.