A földterületek mezőgazdasági célokat szolgáló megtisztítása, az erdőirtás, a trágyázás, a haszonállatok és a hulladéktermelés mind hozzájárulnak ahhoz a kibocsátáshoz, amely a bolygó 7,7 milliárdos népességének élelmezéséhez szükséges rendszerből származik - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A globális üvegházhatású-gázkibocsátás harmada ehhez köthető
Noha számos jelentés foglalkozott már az élelmiszerek éghajlati lábnyomának számszerűsítésével, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) szakemberei által vezetett legújabb kutatás az első, amely felölel minden országot és szektort a termeléstől kezdve a csomagoláson és az elosztáson át az élelmiszerhulladék kidobásáig. A Nature Food című folyóiratban publikált jelentés egy új globális adatbázisra épül, amely az élelmiszerrendszer üvegházhatású-gázkibocsátására vonatkozó becsléseket tartalmaz az 1990 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan.
A szakemberek szerint 2015-ben az élelmiszerrendszerhez köthető kibocsátások voltak a felelősek a globális emisszió 34 százalékáért. A kibocsátások nagyjából fele szén-dioxid volt, amely elsősorban a földhasználatból, valamint a csomagoláshoz, szállításhoz és feldolgozáshoz kötődő energiafelhasználásból eredt. A kibocsátások egyharmadát a haszonállatoktól, valamint a rizstermelésből és a biohulladékból eredő metán tette ki.
A fennmaradó rész döntően a megtermékenyítő közegekből származó dinitrogén-oxid volt, de a szakemberek szerint a fluorozott gázok mennyisége is egyre növekszik. A hat legnagyobb élelmiszerrendszer-kibocsátó 2015-ben Kína (a globális kibocsátás 13,5 százaléka), Indonézia (8,8 százalék), az Egyesült Államok (8,2 százalék), Brazília (7,4 százalék), az Európai Unió (6,7 százalék) és India (6,3 százalék) voltak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A globális élelmiszerrendszer egyre energiaintenzívebbé válik: a kibocsátásának csaknem egyharmada közvetlenül az energiafogyasztásból származik. A jelentés szerint továbbá az élelmiszerek által megtett út "kevésbé fontos, mint a csomagolásuk", 2015-ben ugyanis a szállítás az összkibocsátás 4,8 százalékáért, míg a csomagolás az 5,4 százalékáért volt felelős. A szakemberek a hatékonyságot növelő irányelvek bevezetésére, az ellátási láncon belüli kibocsátás csökkentésére és az egészségesebb ételekhez való hozzáférés elősegítésére szólítanak fel.
