"A két cukor között valójában annyi a különbség, hogy a barnában úgy 5-10 százaléknyi melasz van, ez adja a színt, az ízt, az állagot" - írta meg az Index . Ahhoz tehát, hogy megértsük az eltérés mibenlétét, először is érdemes számba venni, hogy mi is az a melasz. Ehhez egészen a cukor előállítási folyamatáig kell visszamennünk.
Cukrot cukornádból és cukorrépából egyaránt ki lehet nyerni. Ehhez először megtisztítják, legyalulják, vízbe áztatják, majd kipréselik az alapanyagot. A végeredmény egy magas cukortartalmú oldat, amiből aztán igyekeznek minden mást kiszűrni a cukron és a vízen kívül. Ezután az utóbbi nagy részét főzéssel elpárologtatják, a visszamaradt cukros pépet pedig centrifugákban hűtik le és kristályosítják ki. Eközben melléktermékként képződik melasz.
A melasz tömegének nagyjából fele cukor, tartalmaz továbbá vizet és egyéb szerves vegyületeket is. Ebből már nem lehet gazdaságosan kitermelni a cukrot, ezért elsősorban állati takarmányozás céljára hasznosítják. A barna cukor csupán abban különbözik a fehértől, hogy az eljárás végén visszaadagolnak bele némi melaszt, ezáltal megváltozik az aromája és az állaga. Csökken továbbá a kalóriatartalma, valamint a melasszal ásványi anyagok is kerülnek bele, csakhogy a különbség mindkét tekintetben elhanyagolható, mindössze néhány százalék körüli a fehér cukorhoz képest.
Ez is érdekelhet
Magyarul mondva, a barna cukor élettani hatásait tekintve nem sokban különbözik a kristálycukortól. Erre az apró differenciára viszont már lehet alapozni a marketing terén, ami végeredményben óriási árbeli különbséget eredményez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
