A szénhidrátfogyasztást elítélő közgondolkodás egyáltalán nem általános a szakemberek körében. A meglehetősen favorizált mediterrán étrendnek például fontos részét alkotják a tésztaételek. Azaz vannak megfontolandó pro és kontra érvek a keményítőt és cukrot tartalmazó ételeket illetően.
A Brit Dietetikus Társaság (British Dietetic Association) szerint az olyan szénhidrátforrások, amelyek keményítőt is tartalmaznak – például a gabonafélék , azaz a búza, rozs, zab, rizs, illetve az ebből készült termékek, mint a tésztafélék, pékáruk – igazából alacsony kalóriatartalom mellett gazdag vitaminforrások is egyben. Ezek a rostokban gazdag és zsírokban szegény élelmiszerek a szervezetbe jutva glükózzá alakulnak, amely az elsődleges energiaforrást jelenti testünknek, glükóz nélkül agyunk sem működhet megfelelően. Glikogénként a vízzel együtt raktározódik el az izmokban és a májban, a szénhidrátot száműző diéta korai stádiumában tapasztalt súlyvesztés így pusztán a szervezet folyadékkészletének megcsappanását jelzi.
Nagy mennyiségben fogyasztva persze elhízást okoz a szénhidrát, de ez minden élelmiszerre igaz. Nagyszüleink generációjához képest kétszer akkora az átlagos szénhidrátbevitelünk, míg fizikailag jóval kevésbé vagyunk aktívak. Saját markunk szolgálhat a legjobb mércének: egy maroknyi főtt rizs vagy tört krumpli ideális adag lehet egy étkezésre. Mértékletesen fogyasztva tehát a szénhidrátforrások elengedhetetlen és egészséges tápanyagot szolgáltatnak a mindennapokban – állítják a brit szakértők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kerüljük a cukrot és a feldolgozott ételeket
Robert Hobson táplálkozáskutató a szénhidrátot pártolók oldalán foglalt állást. Mint mondta, az alacsony szénhidrát- és magas fehérjetartalmú diéta rövid ideig hoz csak látványos eredményt, az így leadott kilók hosszabb távon rendszerint visszajönnek. A zsír és a fehérje mellett a szénhidrát a szervezet harmadik legfontosabb energiaforrása, a legtöbb élelmiszer pedig legalább az egyiket tartalmazza vitaminokkal és ásványi anyagokkal kiegészítve. A rostban gazdag szénhidrátforrások, például az édesburgonya vagy a zab, hatásos lehet a diétás étrendben, ugyanis fogyasztásuk hosszabb teltségérzetet ad. Ezzel szemben például a fehér kenyeret és a rizst hamarabb lebontjuk, vércukorszintünkben nagyobb kilengés tapasztalható, ezért előbb érezzük, hogy ismét ennünk kell.
Ezek az ételek sem károsak feltétlenül, elsősorban az életmódunk függvénye, hogy mire van szüksége a testünknek. A táplálkozáskutató szerint a sportos, aktív életmódot élők számára gyakoribb szükséglet a glükóz-készletek utánpótlása. Úgy véli, hogy a szénhidrát teljes száműzése helyett (amely a szervezet számára elengedhetetlen B-vitamin- és rostbevitelt is megcsappantaná) inkább a mértékletes és kiegyensúlyozott étrendre kell törekedni, kerülni a túlzott cukorfogyasztást és a feldolgozott ételeket.
Rozskenyér és Basmati rizs az energiaszintünkért
Charlotte Watts táplálkozáskutató, jógaoktató és egészségügyi blogger úgy nyilatkozott: aki teljes egészében nemet kíván mondani a szénhidrátokra, az az élelmiszerek jelentős hányadát le kell, hogy vegye az étlapjáról. Míg néhány generációval korábban az ember nagyobb kalóriamennyiséget fogyasztott el, azt le is dolgozta a mindennapokban. Étlapunk ugyanakkor nagyrészt még mindig azokat a viszonyokat tükrözi, pedig a jelenlegi életvitelhez a szénhidrátfogyasztásunk töredéke is elegendő. Watts ezért azt javasolja, hogy a nagy keményítőtartalmú szénhidrátokat helyettesítsük étrendünkben annyi zöldséggel, amennyivel csak lehetséges.
Ez jót tesz a vérünkben lévő inzulin szintjének, ami a cukor iránti vágyunkat is befolyásolja. A szénhidrátbevitel ilyen mértékű csökkenése sok embernél az energiaszint visszaesésével is jár, ennek kiküszöbölésére a szakember édesburgonya, rozskenyér, hosszú szemű, úgynevezett Basmati rizs, árpa és babféleségek fogyasztását ajánlja a kiegyensúlyozott táplálkozás érdekében.
Forrás: Daily Mail
Ez is érdekelhet
