Az édességgyártókat képviselő csokinyuszik fontosnak tartották hangsúlyozni azt is, hogy bár mostanában számos igazságtalan vád érte őket, változatlanul úgy gondolják, hogy sem a húsvét, sem a többi ünnep nem lenne elképzelhető nélkülük és barátaik nélkül.
1. Leszavaztuk a masszát
A szövetségi nyuszik és barátaik nem vállalnak közösséget a bevonómasszával. Míg 2006-ban iparági szinten a csokoládéfigurák alig több mint fele készült valódi csokoládéból , addig 2013-ban a Magyarországon kapható figurák 90 százaléka már nem tartalmaz bevonómasszát.
2. Nyuszik kontra Mikulások 1:0
Tavaly összesen több mint 900 tonna húsvéti figurát fogyasztottunk el, ami közel harmadával több a karácsonykor gazdára találó csokimikulások mennyiségének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. Nyúltörvények
Bár a nyuszik csábítóak és finomak, szigorú nyúltörvények uralkodnak. A Magyar Édességgyártók Szövetségének tagvállalataihoz köthető szezonális érdességek minőségi, valódi csokoládéból készülnek, a piaci trendeknek megfelelően folyamatos receptúrafejlesztéseken esnek át.
4. Tojásterror
A csokitojások vezetik a húsvéti népszerűségi listát, lekörözve a nyuszikat. Az összes eladott figura 50 százaléka ugyanis csokitojás, mögöttük 45 százalékkal szépnek mondható még a nyulak eredménye, azonban a bárányok, kacsák és csokicsibék lemaradtak a sorban: együttesen is csak 5 százalékot tudhatnak a magukénak. Nem csak mennyiségben, hanem értékben is a tojás vezet egyébként.
5. Mi volt előbb, a nyúl, vagy a tojás?
Egyik sem. Magyarországon először télapófigura készült csokoládéból, de nem csokoládégyárban, hanem cukrászdában, mégpedig a Gerbeaud-ban. A figurák sikerén felbuzdulva aztán hamarosan a csokoládékészítők is észbe kaptak, és gyártani kezdték a figurákat. Az első csokinyulak és tojások a Szentkirályi utcai csokoládégyárban készültek a 30-as években, akkor még nem gépsoron, hanem egyedi öntőformákban.
6. Álruhás télapó?
Tévhit, hogy a csokinyuszik ugyanazzal a gyártóformával készülnek, mint a télapók, csak másként vannak csomagolva. Valójában minden csokoládéfigurához saját öntőformát használnak.
7. Japánban is hazait
Tudta, hogy Japánban is magyar gumicukrot esznek? Nemcsak a Magyarországon kapható Haribo termékek nagy része készül a nemesvámosi gyárban, de a német, a belga, a holland, az orosz, sőt még a japán üzletek polcain is bőségesen találhatunk itthon gyártott gumicukrokat.
8. Otthon (l)enni jó
Húsvét környékén dupla annyi darált háztartási kekszet vásárolunk, mint egyébként, több mint 400 tonnát! A magyarázat: a tavalyi év húsvét környéki időszakában a magyarországi Google receptkeresések között első helyen állt a keksztekercs. Nem csoda, hiszen a keksz alapú édességek pillanatok alatt elkészíthetőek, számtalan variációjuk létezik és nem utolsósorban nagyon finomak! A húsvéti készülődés alkalmával jelentősen megnő a marcipán iránti igény is. A marcipán nyuszikat, bárányokat és kiscsibéket, és persze a tojásokat inkább ajándékozási céllal vásároljuk , az otthoni sütés-főzéshez pedig a marcipánmasszát használjuk előszeretettel.
9. Fehérvári legelők
Tudta, hogy a Milka egy kicsit már magyar is? Az európai piacra szánt csokis kekszeket ugyanis kizárólag a Mondelez International székesfehérvári üzemében gyártják. Nem véletlen tehát, hogy mostanában többen látták a híres Milka tehenet a koronázási fővárosban. Egyébként nem csupán az európai piacra, hanem összesen 4 kontinensre jut el Magyarországról csokoládé, hiszen a Nestlé egyetlen erre specializálódott, diósgyőri gyárából több mint 20 országba exportálunk kifejezetten húsvéti, üreges csokoládéfigurákat.
10. Ropp!
Nemcsak az édesszájúaké a húsvét , bőségesen fogynak ilyenkor a sós ropogtatnivalók is. A húsvéti ünnepek idején 2 millió zacskó Chio chipset eszünk meg, mégpedig elsősorban a legnépszerűbb, hagymás-tejfölös, sajtos, és paprikás ízekben.
Ez is érdekelhet
