Normális esetben az éhséget egy sor biokémiai tényező befolyásolja, a hormonoktól az agy bizonyos sejtjeiig. Ám ennél több dolgot is fel tudunk sorolni, ami miatt nem vagyunk sikeresek az éhségérzet kontrollálásában.
Fáradtan többet eszünk
Egy 2011-es amerikai kutatás során kiderült, hogy aki nem alussza ki magát, az közel 300 kalóriával eszik többet naponta, mint a kipihent emberek. A nőknél ez a hatás még látványosabb volt, ők különösen a zsírbevitelt növelték meg. Ez a ghrelin nevű hormon miatt van, melynek szintje megemelkedik az ébren töltött órák alatt. Ez a hormon szabályozza az éhségérzetet, illetve a jóllakottság-érzést is. A szakemberek szerint az ébrenléthez több energia szükséges, és mivel a szervezetünk nem tudja, miért nem alszunk - azért, mert nem tudunk vagy azért, mert valami veszély miatt ébren kell maradnunk -, több ételt követel.
Útközben kapunk be pár falatot
Munkába menet egy péksütemény, ebédre egy szendvics (állva elfogyasztva) - ismerős helyzet? Gyakran azért választjuk ezeket a módszereket, mert sokkal gyorsabban tudunk enni, azonban ennek hátulütői is vannak, hiszen a szervezetünknek nincs elég ideje arra, hogy visszajelezzen, amikor már jóllaktunk. Ennek az érzésnek a kialakulásához nagyjából húsz percre van szükség, azonban ennél rövidebb idő alatt szükségtelenül sok ételt tudunk magunkba tömni.
A változó kor éhséggel jár együtt
Szintén hormonális okai vannak, hogy a változó korban lévő hölgyek gyakran többet esznek a kelleténél, és bizony ezek a plusz kalóriák el is raktározódnak, hiszen az étvágy nő ugyan, az anyagcsere viszont lelassul. A menopauza idején megváltozik a hormonháztartás, többek között a progeszteron szintje is nő, amitől a hölgyek sokkal falánkabbak lesznek, különösen a szénhidrátokat kívánhatják. A progeszteron magas szintje máskor is okozhat szinte kielégíthetetlen éhséget, méghozzá várandósság idején.
A gyógyszereink miatt ennénk többet
Néhány gyógyszernek ismert éhségnövelő mellékhatása is van, ezek közé tartoznak például az antidepresszánsok, de az allergia kezelésére alkalmazott antihisztaminok is. Ezek ugyanis az agyra, pontosabban a hipotalamuszra is hatnak. Ez a terület felelős többek között az éhség és a jóllakottság szabályozásáért .
Rosszak a hírek
A University of Miami kutatói szerint a rossz hírek, elsősorban a gazdasági válságról szóló híradások arra késztethetik az embereket, hogy többet egyenek a kelleténél. "Nem is az étel ízére vágytak azok, akik rossz híreket hallgattak, hanem a plusz kalóriákra" - mondta a 2013-as kísérlet vezetője, Juliano Laran professzor. "Ha ugyanis arról hallunk, hogy nehéz idők várnak ránk, azonnal bekapcsol a túlélési ösztönünk, és igyekszünk annyi energiát magunkhoz venni és elraktározni, amennyit csak lehet. A kedvezőtlen gazdasági helyzetről szóló híradások arra késztetik az embereket, hogy kiélvezzék az ételeket, különösen a kalóriában, zsírban és szénhidrátban gazdag fogásokat, mint amilyen a csokoládé."
Bűnös élvezetek
Ha megkívánunk egy ételt, ám bűntudatod érzünk amiatt, mennyire élvezzük az ízét, a bűntudat maga is élvezeti forrássá válik, ezért még többet eszünk. Tipikus esete ennek, amikor annak ellenére tömünk magunkba egy egész tábla csokoládét, hogy pontosan tudjuk, egyetlen kocka is több volt a kelleténél. Egy 2012-ben végzett amerikai kísérlet során kiderült, hogy a bűntudattal küzdő emberek többet ettek a felkínált finomságokból, mint azok, akikre nem volt jellemző ez az érzés.
Az okostelefontól éhesebbek leszünk
Meglepő módon, az okostelefonok és táblagépek hatására is többet eszünk, mint kellene: a kütyük fénye ugyanis egyszerűen meghosszabbítja az éhségérzetet, még abban az esetben is, ha nemrég laktunk jól. A telefonokból, tabletekből és számítógépek képernyőjéből áradó kék fény emellett az anyagcserét is megváltoztatja , annál, aki hosszabb ideig ki van téve neki, magasabb az inzulin- és a vércukorszint is. A fény ugyanis összezavarja a szervezetünk belső óráját, így azt is, hogy éppen nappal van-e vagy éjszaka, enni kell-e vagy a bevitt kalóriákat feldolgozni.