A megnövekedett testtömeg-index (BMI) hozzájárulhat a májzsugor (orvosi szóval cirrózis) súlyosbodásához, ugyanis független módon rontja a májkapuba vezető zsigeri erek állapotát, és a májműködést - olvasható a Hepatology augusztusi kiadásában.
Az Egészségügyi Világszervezet 2008-as adatait szerint a világon másfél milliárd, 20 éven felüli egyén túlsúlyos, a számuk 1980 óta megduplázódott. Közülük 200 millió férfi és 300 millió nő nagymértékben elhízottnak számít. Számos korábbi tanulmány vázolta az elhízás és a májbetegségek közötti lehetséges kapcsolatot, ebből az egyik a májzsugorok 17 százalékát tulajdonította a magas testtömegnek. További tanulmányok szerint rosszabb az elhízás okozta májbetegség esetén tapasztalható túlélési arány, mint a vírusos májzsugornál.
Jelen vizsgálatban Dr. Guadalupe Garcia-Tsao professzor és a Yale Egyetem Orvosi Karának munkatársai 161, stabil állapotú májzsugor-beteget vizsgáltak, akik egy olyan kísérletben vettek részt, mely a béta-blokkolók vénatágulatot meggátoló hatását célozta. A betegek utánkövetése addig tartott, amíg állapotuk nem dekompenzálódott, vagyis szövődmények (hasi folyadékgyülem, májelégtelenség okozta agyi tünetek, vénás vérzés) nem jelentkeztek. Laboratóriumi tesztek segítségével, illetve a májkapu vénáinak vizsgálatával jellemezték a májműködés állapotát, illetve a májba vezető zsigeri gyűjtőér nyomását.
A betegek 29 százalékánál a BMI normál tartományban volt, 40 százaléknál mérsékelt túlsúly, míg 30 százaléknál kifejezett elhízás volt tapasztalható. A vizsgálat időtartama alatt klinikai destabilizáció a túlsúlyos esetek 31, míg az elhízottak 43 százalékában következett be, a májzsugor a tipikus szövődményeket vonta maga után. A normál testtömegűek esetén ez csak 15 százalék volt. Vagyis a magas testsúly növelte a májzsugor dekompenzációjának felgyorsulásának valószínűségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
