Az ENSZ 2016-ot a ökológiai lábnyomot hagy a termesztésük, mint a hús előállításé.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a melegházhatású gázok, főleg a metán jelentős részét a húsúkért tartott marhák eresztik a levegőbe. Ezért nem csak az emberek táplálkozásán javíthatnak hüvelyesekből készíthető élelmiszerek, hanem a Föld egészségének is jót tenne jelentőségük megnövekedése a világ étrendjében. Elég csak arra gondolni, hogy fél kiló marhahús előállításához 7000 liter víz kell, miközben az azonos mennyiségű lencse termesztése csak 162 litert kíván, az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO szerint.
Szakértői vélemények szerint feleslegesen sok húst fogyasztunk, s ezt a tendenciát meg kellene változtatni. Ehhez a hüvelyesek nagyszerű lehetőséget adnak. Ha sikerül elérni, hogy az étkezésekben az állati és a növényi fehérje egyszerre jelenjen meg, az a húsfogyasztás csökkenését, de egyszersmind az állatok jólétének növekedését is jelentheti. Az iparszerű hústermelés olykor borzalmas körülményei ugyanis javíthatóvá válnak. A gasztronómiának nagy lehetőségei vannak abban, hogy az emberek fogyasztását ebbe az irányba tereljék.
Eközben komoly kutatás folyik annak érdekében, hogy növényi alapanyagokból jó minőségű „hamis” hústermékeket állítsanak elő. Az Impossible Foods és a BeyondMeat vállalatok például olyan ízvilágot és texturát kísérletezett ki növényi alapú termékeinek, amely már kísértetiesen hasonlít a valódi húsra. Sőt van olyan növényi burgerjük is, amely „vérzik”.
Más kísérletek a hús ipari jellegű előállítására irányulnak méghozzá nyomtatási technológia alkalmazásával. A magyar származású Forgács András New York-i cége, a Modern Meadow a Rockefeller befektertési alaptól kapott hatalmas összeget a technológia tökéletesítésére, amely feleslegessé teszi rengeteg állat felnevelését, elég a hússzövet növesztése. E technológiák azonban nem holnap fogják megoldani a népélelmezési kérdéseket.
Ezért a nagy kérdés változatlanul az, hogy a növényi fehérjék helyettesíthetik-e a húst. A vegetáriánusok léte önmagában bizonyítja, hogy állati fehérje fogyasztása nélkül is életben lehet maradni, és teljes életet lehet élni.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a növényi források nem nyújtanak úgynevezett „teljes” fehérjét – azaz nem tartalmazzák ugyanolyan teljes körűen az esszenciális aminosavakat, mint a vörös húsok, a csirke vagy hal. A növényi táplálékok fogyasztása azonban sokféle aminosavhoz juttatja a szervezetet. Másfajta fehérjék vehetők fel a hüvelyesekből, a gabonafélékből, az olajos és egyéb magvakból, s ezeket nem is kell mindig egyszerre fogyasztani ehhez.
Forrás: Scientific American
/