A könyv fordítója, Benda Judit a hirado.hu-nak elmondta, az Európai Unióban évente 170 000 tonna iparilag előállított aromát használnak fel, ezekből az anyagokból rendkívül kis mennyiségek is elegendőek ahhoz, hogy az ételeink jobb ízűek legyenek.
Az eperfagylaltok, epres joghurtok, epertorták és társaik előállításához a természetes eprek helyett természetazonos eperaromát alkalmaznak - amely egy ausztrál fa fűrészporából készül. Használhatnak még eperimitátumot is, amely némi vörös áfonyát tartalmaz. - írja a könyv. Az adalékanyagok miatt a civilizált ember hiányos táplálkozást folytat, a fontos összetevők hiányoznak az ételekből vagy lényegesen kevesebb van bennük, mint kellene - fejti ki véleményét a hirado.hu-nak Benda. Szerinte az elhízás, a cukorbaj, a vesekő, az epekő, a köszvény és még számos betegség ennek a következménye.
Szűcs Zsuzsanna dietetikus szerint ugyanakkor nem bizonyított, hogy az élelmiszer-adalékanyagok elhízást okoznak. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének munkatársa a hirado.hu-nak úgy nyilatkozott, az élelmiszeripari adalékanyagok a legminimálisabb mennyiségben kerülnek a termékekbe, és ezek szigorú szabályokhoz vannak kötve.
"Fontos tudni, hogy technológiai szempontból az élelmiszeriparban csak indokolt esetben lehet adalékanyagot használni. Tehát nem fedhet el minőségi hibát az adalékanyag hozzáadás pl.: egy romlott élelmiszerhez nem lehet színezéket adni, azért hogy egészséges külleme legyen" - mondta Szűcs Zsuzsa.
Technikailag kivitelezhető lehet az a könyvben is említett módszer, hogy pl.: borsóból marcipánt készítenek, de ez nem szabályszerű, nem jogkövető magatartás. Szigorúan szabályozva van, hogy mit nevezhetünk marcipánnak, az édesség csak mandulából készülhet és a cukor tartalma is szabályozott. Amikor más olajos magból (pisztáciából) készítik, akkor ezt kötelező feltüntetni a terméken.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
