A Nébih hangsúlyozta, az új rendelet lehetővé teszi, hogy külön jelölést kapjon a GMO-mentes élelmiszer, takarmány, az ezekből készült egyes összetett termékek, valamint a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, illetve a GMO-mentes méz.
A jelölés használata önkéntes, amelynek használatához a termék előállítójának gondoskodnia róla és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak genetikailag módosított elemeket. Állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatok GMO-mentes etetése az élelmiszerláncban nyomon követhető. A GMO-mentes jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer, illetve takarmány legfeljebb 0,1 százalékban tartalmazhat véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon belekerült GMO-t.
Szigorúbbá váltak a GMO-mentes termelés szabályai
A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy az új jelölés nem sugallhatja, hogy a terméknek különleges érzékszervi vagy táplálkozási jellemzői vannak, továbbá azt sem, hogy az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint azoknak a termékeknek, amelyeken nem szerepel a GMO-mentes jelölés.
Ez azért fontos a Nébih szerint, mert az európai uniós szabályozás szerint a termékeken nem kell feltüntetni, hogy GMO-t tartalmaz, ha a genetikailag módosított szervezet véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele az adott termékbe és mennyisége nem haladja meg a 0,9 százalékot. Azt sem kell jelölni, ha a húst, halat, tejet, tojást adó állatot GMO-s takarmánnyal etették.
Magyarország alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését, az EU-s szabályozás szerint azonban, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt - az áruk szabad áramlása miatt - forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is. Ezeknél a termékeknél a GMO jelenlétére utalni kell. Azonban ilyen élelmiszereket kereslet hiányában elvétve találni csak az üzletekben - fejtette ki a hivatal.