Ilyen lenne a világ, ha mindenki vegán lenne

A tudósokat már régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon milyen lenne a világ, illetve mit termelne a mezőgazdaság, ha minden ember áttérne a vegán életmódra, vagyis nem fogyasztanánk állati eredetű élelmiszereket. Az alábbiakban felvázoljuk, nagyjából mire számíthatnánk.

Ha minden haszonállat eltűnne a Föld színéről, akkor nagyjából 33 millió négyzetkilométernyi művelhető földterület szabadulna fel, tehát (elméletileg) ennyivel több helyünk lenne táplálékot termelni az embereknek - így kalkulált a vegánság hatásait vizsgáló első nagyszabású tanulmány, amely 2016-ben jelent meg Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa jóvoltából. Az így nyerhető terület nagyobb lenne, mint az egész afrikai kontinens - mutatott rá a magyarmezogazdasag.hu cikke az agrarheute.de beszámolójára hivatkozva.

A vegetarianizmust és a veganizmust idehaza még mindig valamiféle misztikum lengi körül. Közös pont, hogy húst sem vegák, sem vegánok nem fogyasztanak, ezen kívül azonban a két életforma sok dologban különbözik egymástól.

Nem menne gond nélkül a váltás

A fenti elmélet nagyon jól hangzik, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője, Martin Hofstetter véleménye azonban némiképp árnyalja a képet. Mint mondta, jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a húsukért és tojásukért tartott sertések és baromfik fogyasztják el. Ám ha ezentúl a gabona 100 százalékát az emberek élelmezésére szánnák, akkor az árcsökkenést eredményezne. A gazdákat azonban igencsak hátrányosan érintené egy ilyen drasztikus változás, sok országban ugyanis a tej- és hústermelés jelenti az egyik fő jövedelemforrást.

vegán életmód, állattenyésztés, mezőgazdaság
Milyen lenne a világ, ha mindenki vegán lenne?Fotó: Getty Images

Lényeges továbbá, hogy még ha akarnánk, akkor sem tudnánk az összes legelőt szántófölddé alakítani. A szarvasmarhatartók ugyanis gyakran olyan területeken tartják az állataikat, amelyeket már nem lehetne máshogyan használni. Emellett a magasabban fekvő, illetve a túlságosan tejős területek szintén nem alkalmasak gabonatermesztésre Hofstetter szerint.

De nehézségekbe ütközne az a gazda is, aki tejelő tehenek tartására térne át. Egy tejelő tehenet ugyanis átlagosan 3 év múlva levágnak, addig viszont minden évben ellenie kell a tejtermelés miatt. Ha pedig a borjak hímek, akkor azok a tejtermelő gazda szemszögéből haszontalannak számítanának. A hústermelés tehát ebben az esetben sem kerülhető meg teljesen.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az a baj, hogy túl sokan vagyunk

A globális népesség és az általános jólét növekedése a húsfogyasztás növekedését vonja maga után. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) előrejelzései szerint például 2050-re már a maihoz képest 70 százalékkal több élelmiszert kell majd termelni világszerte, hogy az akkori, nagyjából 9 milliárd fős népességet elláthassák. Közben viszont sajnos nem növekszik kellő ütemben a vegetáriánus és a vegán életmódot követők száma, és egyelőre a növényi alapú " mesterséges hús " terjedése sem hozott túl sok változást az emberek táplálkozáshoz való hozzáállásában.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.