Ha minden haszonállat eltűnne a Föld színéről, akkor nagyjából 33 millió négyzetkilométernyi művelhető földterület szabadulna fel, tehát (elméletileg) ennyivel több helyünk lenne táplálékot termelni az embereknek - így kalkulált a vegánság hatásait vizsgáló első nagyszabású tanulmány, amely 2016-ben jelent meg Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa jóvoltából. Az így nyerhető terület nagyobb lenne, mint az egész afrikai kontinens - mutatott rá a magyarmezogazdasag.hu cikke az agrarheute.de beszámolójára hivatkozva.
Nem menne gond nélkül a váltás
A fenti elmélet nagyon jól hangzik, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője, Martin Hofstetter véleménye azonban némiképp árnyalja a képet. Mint mondta, jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a húsukért és tojásukért tartott sertések és baromfik fogyasztják el. Ám ha ezentúl a gabona 100 százalékát az emberek élelmezésére szánnák, akkor az árcsökkenést eredményezne. A gazdákat azonban igencsak hátrányosan érintené egy ilyen drasztikus változás, sok országban ugyanis a tej- és hústermelés jelenti az egyik fő jövedelemforrást.
Lényeges továbbá, hogy még ha akarnánk, akkor sem tudnánk az összes legelőt szántófölddé alakítani. A szarvasmarhatartók ugyanis gyakran olyan területeken tartják az állataikat, amelyeket már nem lehetne máshogyan használni. Emellett a magasabban fekvő, illetve a túlságosan tejős területek szintén nem alkalmasak gabonatermesztésre Hofstetter szerint.
De nehézségekbe ütközne az a gazda is, aki tejelő tehenek tartására térne át. Egy tejelő tehenet ugyanis átlagosan 3 év múlva levágnak, addig viszont minden évben ellenie kell a tejtermelés miatt. Ha pedig a borjak hímek, akkor azok a tejtermelő gazda szemszögéből haszontalannak számítanának. A hústermelés tehát ebben az esetben sem kerülhető meg teljesen.
Az a baj, hogy túl sokan vagyunk
A globális népesség és az általános jólét növekedése a húsfogyasztás növekedését vonja maga után. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) előrejelzései szerint például 2050-re már a maihoz képest 70 százalékkal több élelmiszert kell majd termelni világszerte, hogy az akkori, nagyjából 9 milliárd fős népességet elláthassák. Közben viszont sajnos nem növekszik kellő ütemben a vegetáriánus és a vegán életmódot követők száma, és egyelőre a növényi alapú " mesterséges hús " terjedése sem hozott túl sok változást az emberek táplálkozáshoz való hozzáállásában.