A koronavírus utáni gyors gazdasági helyreállás magával hozta az infláció megugrását az egész világban - idézi a Népszava Matolcsy György jegybankelnököt, aki a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján szólalt fel. A szakember úgy véli, minden jegybanknak harcolnia kell az infláció ellen, ezt a célt szolgálják a kamatemelések.
Ami a lakosság inflációs várakozásait illeti, immár második hónapja közelítik a hat százalékot. Az MNB által publikált adatok szerint augusztusban a magyar lakosság 5,7 százalékos pénzromlást, ezt megelőző hónapban pedig 5,9 százalékot várt, illetve érzékelt.
Nagyobb inflációt érzékelünk a piacokon
Az MNB egyébként a tegnap publikált Inflációs jelentésében megemelte az infláció előrejelzését: erre az évre a korábbi 4,1 helyett 4,6-4,7 százalékot vár, 2022-ben pedig 3,4-3,8 százalékkal számol. A jelentésből kiderül, hogy az üzemanyagárak idén 20,4, míg a jövedéki termékek (alkohol, dohány) 10,4 százalékkal drágulnak, és ez a két tényező az infláció fő húzóereje. Az előbbi a pandémia utáni globális olajkereslet megugrásával, az utóbbi az év eleji adóemelésekkel van összefüggésben. Így, miközben idén az árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkednek, addig az élelmiszerek áremelkedése csak 3,2 százalék lesz a jegybank előrejelzése szerint. Kiemelendő, hogy ennek ellenére jóval nagyobb inflációt érzékel a piacokon is lakosság, méghozzá azért, mert egyes termék árai 10-20 százalékkal emelkedtek - míg másoké csökkentek -, így jöhet ki a 3-4 százalékos élelmiszer-infláció.
Jövőre azonban változik a helyzet: a MNB előrejelzése szerint míg az infláció 3,6 százalék lesz, az élelmiszerárak 4,8 százalékkal fognak emelkedni. 2022-ben infláció feletti - 4,6 százalékos - drágulás lesz a piaci szolgáltatások (fodrász, autószerelő, étterem) esetében, és még az üzemanyagárak is 6,8 százalékkal emelkednek az idei 20 százalék feletti növekedés után.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
