"Reggel egyél úgy, mint egy király, délben, mint egy polgár, este, mint egy koldus" - hangzik a jól ismert mondás, melyet azóta több kutatás is megerősített. Sokan viszont ennek éppen az ellentétét követik: a reggeli kapkodás a nap első étkezésének kárára válik, emiatt csak egy-két falatot kapnak be, mielőtt munkába indulnak. Ezzel szemben a nap végére, miután a tennivalókat is letudták, több idejük marad egy kiadós vacsorára. Kutatók szerint ez az étkezési rend egészségtelen és a fogyásunkat sem segíti.
Összhangba kell hozni az étkezést a bioritmusunkkal
Nemcsak az számít tehát, hogy mennyit eszünk, hanem az is, hogy mikor. Az egyik kutatás fogyni vágyó nők étkezési szokásait követte figyelemmel. Ebből kiderült, hogy azoknak a nőknek, akik a megszokottnál korábban reggeliztek, átlagosan több súlyt sikerült leadniuk. Egy másik kutatás szerint pedig magasabb a testtömeg-indexük azoknak az embereknek, akik később fogyasztják el a vacsorájukat. Egészségünk szempontjából is kifizetődő lehet tehát, ha testünk belső órájához igazítjuk az étkezésünket.
Ez a bizonyos biológiai óra testünk minden sejtjében megtalálható, sőt a természetben lévő más élőlények sejtjei is ez alapján működnek - ennek a felfedezéséért vehette át 2017-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat három amerikai kutató. Sejtjeink ehhez igazítják testünk működésének folyamatait az ébredéstől a vérnyomás és a hormonszintek szabályozásán át az emésztésig. Az evésnek is van tehát ideális időintervalluma, amelyet ha betartunk, szervezetünk jobban hasznosíthatja a bevitt táplálékot, és több energiával tölti fel a szervezetet. Mivel az esti órákban a szervezet már az alvási fázisra hangolódik, nem szerencsés ilyenkor nagyobb adag étellel megterhelni az emésztést.
Az egyik ilyen kutatás arra keresett választ, hogyan hat a szervezetre, ha a megszokott étkezések öt órával későbbre tolódnak. Ehhez tíz résztvevő étkezését és egészségi állapotát figyelték meg, és kiderült, hogy az étrend megváltoztatása már rövid távon is átkalibrálta a szervezetük bioritmusát . A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kiderülhessen, milyen hatása lehet ennek a változásnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: BBC Health
Legjobban: