A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, certifikált gazdaságban előállított, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz, írja az Agrárszektor . Egy biogazdaságban csak szerves eredetű tápanyag-utánpótlás képzelhető el, illetve csak mechanikai növényápolást lehet alkalmazni. Franciaországban 5 év alatt megkétszereződött a biotermékek fogyasztása, így érthető, hogy a fogyasztókat képviselő szervezetek egyre jobban fókuszálnak a témára. A "60 Millió Fogyasztó" elnevezésű francia szervezet rámutatott, hogy az országban forgalmazott bioélelmiszerekben megtalálhatóak olyan vegyszerek és káros anyagok, amelyekre talán nem is gondoltunk.
Olívaolaj volt a legszennyezettebb
A 74 minta 10 százalékában mutattak ki károsanyag-maradványt: megbukott a teszten például a bio minősítésű csokoládé, méz, kinoa (egy termesztett disznóparéjféle), rizs, de olívaolaj is. Az ecuadori csokoládéban rovarirtót találtak, amelyet az ültetvényekben dolgozó munkások használnak a zika vírust terjesztő szúnyogok ellen. Ez az élelmiszer-biztonsági és higiéniai előírások pontos betartásával kivédhető lett volna.
A leginkább szennyezett egy Tunéziából származó, bio minősítésű olívaolaj volt: növényvédő szert és ftalátokat találtak benne. Utóbbi olyan szerves vegyületeket takar, amelyeket a PVC lágyítására használnak, és amelyek károsítják a hormonrendszert, ezért az Európai Unióban erősen korlátozzák az alkalmazásukat.
A hazai termékeket tekintve a francia biokinoában is kimutattak növényvédő szert, mégpedig a konvencionális élelmiszerekre vonatkozó maximális tartalom 10-szeresét. Az Etiópiából, illetve Mexikóból importált kávéminták viszont megfelelő minőségűek voltak, és a vizsgált cukorminták is, kivéve egy alkalmat: 2,4-D-t találtak egy costa ricai, biónak mondott tételben. Az ok ebben az esetben valószínűleg a közelben lévő konvencionális parcellákról átsodródott növényvédő szer volt, tehát izolációs probléma.
Nagyon költséges az eljárás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A károsanyag-maradványok vizsgálata költséges eljárás, ezért csak a kockázatos területről érkező minták esetén alkalmazzák, és akkor sem minden tételre. A peszticidek, a gombák által termelt mikotoxinok vagy a talajból felvett nehézfémek jelenlétét megbízhatóan igazoló laborvizsgálati díja - GMO-teszttel együtt - elérheti akár az 1000 eurót tételenként, amelyhez hozzájön még a mintavétel díja is. Ezeket a költségeket az importőr vagy a termelő kénytelen a fogyasztói árba beépíteni, ami hátrányt okozhat számára a kevésbé "aggályoskodó" versenytársakkal szemben.
Ez is érdekelhet
Importált terméknél a termelőországban használt laborok méréseit az ottani kockázati tényezőkhöz igazítják, így az egyes laborok még abban az esetben sem pontosan ugyanazt mérik, ha ugyanahhoz a nemzetközi céghez tartoznak, csak egy másik országban tevékenykednek. Két különböző vállalkozás laborjai között pedig még nagyobb lehet a különbség. Így lehetséges, hogy az előállító ország laborvizsgálata alapján negatív eredményt kapunk egy adott tételre, míg Európában pozitívat (például egy peszticid jelenlétét igazoljuk).
Legjobban: