Ki ne szeretné a csokoládét?
Éppen ezért bizonyára sokakat megörvendeztet, hogy egy rangos tudományos folyóiratban, az American Journal of Clinical Nutrition-ban egy elegáns kísérlet eredményeként arról számoltak be, hogy a kakaópor és a keserű csokoládé csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A vizsgálatot a Pennsylvánia-i Állami Egyetemen végezték. 23 egészséges felnőtt, 10 férfi és 13 nő vett részt a kísérletben, átlagéletkoruk 36 év volt. A vizsgálat során kétféle étrendet alkalmaztak: az egyik az átlagos amerikai diétának felelt meg (AAD diéta), a másikban naponta 22 gramm kakaóport és 16 gramm keserű csokoládét is fogyasztottak (CP-DC diéta). A diéták elnevezése az angol szavak kezdőbetűiből adódik: average American diet (AAD), cocoa powder, dark chocolate (CP-DC). A vizsgálatban résztvevők négy héten keresztül az egyik diéta szerint étkeztek, majd két hétig saját megszokott étrendjüket ették. Ezt követően, akik előzőleg az AAD diétát kapták, azok CP-DC diétára tértek át és fordítva.
A kísérleti ételek makro-tápanyag tartalma
|
A kétféle étrend makro tápanyag tartalma gyakorlatilag azonos volt. A vizsgálati időszakban nem változott a résztvevők testtömege.
A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a CP-DC diéta során megnövekedett a szérum antioxidáns kapacitása, nőtt a HDL-koleszterin szint, javult az LDL-koleszterin szint értéke. Ez azt jelenti, hogy a védő hatású koleszterin, a HDL emelkedése mellett, csökkent a káros, LDL koleszterin a kakaót illetve a keserű csokoládét fogyasztók körében.
Hogyan kell értékelni ezeket az eredményeket? Mit kell tudni a koleszterinről? Miért fontos mutató az össz-koleszterin szint mellett az LDL-koleszterin és a HDL-koleszterin szintje is? Egyáltalán mik ezek a betűk a koleszterinhez kapcsolva?
A koleszterin számos funkciót tölt be a szervezetben, részt vesz valamennyi sejtünk felépítésében, hormonok, epesavak stb. alkotó része. Egy része szervezetükben keletkezik, másik részét a táplálékkal vesszük magunkhoz. Ideálisnak azt tartjuk, ha a szérum koleszterin szintje nem haladja meg a 5,2 mmol/l értéket. Ha a szérum koleszterin mennyisége megnő, a felesleges lerakódhat az érfalakban és érelmeszesedést okozhat, beszűkítve az ér nyílását, trombózis illetve infarktus kialakulását idézve elő. A szívkoszorúerek elzáródásának infarktus, az agyi erek elzáródásának agylágyulás lesz a következménye, ha az alsó végtag erei záródnak el, az ér által ellátott terület elhal (gangréna).
A koleszterin kérdés lényegének megértéséhez néhány alapvető információra van szükség.
A vérben szállított lipidek (vérzsírok) fehérje molekulához (protein=fehérje) kötődnek, lipoproteineket képeznek. A koleszterin, különböző sűrűségű lipoproteinekhez kapcsolódva található meg a vérkeringésben. A sűrűségük alapján - leegyszerűsítve a kérdést - két különböző lipoproteint, illetve a kis sűrűségű, alacsony sűrűségű lipoproteinhez kapcsolódó koleszterint, az LDL-C-t, és a nagy sűrűségű lipoproteinhez kapcsolódó koleszterint, a HDL-C különböztetünk meg.
A szérum össz-koleszterin valamennyi lipoprotein kolesztrein tartalmának összegét mutatja. Az LDL-C és a HDL-C megítélése azonban ellentétes.
Az LDL a vérből a szövetekhez, a sejtekhez szállítja a koleszterint. Amennyiben ez nagy mennyiségben van jelen a vérben, a felesleges mennyiség az érfalakban lerakódik, és megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának veszélyét.
A HDL ellentétes hatású, a szövetekből a májba szállítja a koleszterint, ezzel megakadályozza, hogy az lerakódjon az érfalban, ennél fogva védő hatású. A HDL csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának a kockázatát. Sokan okos koleszterinként is emlegetik. Tevékenységét az utcaseprők munkájához is szokás hasonlítani, mert az érpályát mintegy megtisztítja az érfalakban lerakódó koleszterintől.
A fentiekből következik, hogy akár az LDL-C mennyisége növekszik, akár a HDL-C mennyisége csökken, megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélye. Természetes tehát, hogy az LDL-C / HDL-C arány növekedése kedvezőtlen, csökkenése pedig a kockázat csökkenését jelezheti. Az érelmeszesedés kialakulásában elsősorban az LDL-hez kapcsolódó koleszterin oxidációjának, oxidációs termékeinek van kiemelkedő szerepe. Tehát minden olyan hatás, mely az oxidációt gátolja, csökkenti az érelmeszesedés kockázatát.
Hogyan képzelhető el, hogy a kakaó illetve a csokoládé csökkentheti az LDL-C oxidációját?
Számos epidemiológiai vizsgálat bizonyítja, hogy az úgynevezett antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása (gyümölcsök, zöldségek, tea, vörösbor stb.) csökkentheti bizonyos krónikus degeneratív megbetegedések, így az érelmeszesedés kialakulásának a kockázatát is.
Az antioxidáns anyagok megakadályozzák - a szervezetben állandóan keletkező, de a különböző védekező mechanizmusok útján legtöbbször sikeresen közömbösített - az úgynevezett szabadgyökök sejtkárosító tevékenységét.
A szabadgyök elnevezés jelzi, hogy pár nélküli elektronok vesznek részt ezek képzésében. A folyamatokban rendkívül agresszíven vesznek részt, és ha nem sikerül őket lekötni, közömbösíteni. károsítják a sejteket.
A legismertebb antioxidánsok: az aszkorbinsav, a karotenoidok, a tokoferol, a riboflavin, a flavonoidok, a szelén, a réz, a cink stb.
A csokoládéban és a kakaó porban nagy mennyiségben találhatók polifenolok, antioxidáns hatású vegyületek. Az antioxidánsok védik a szervezet sejtjeit a szabadgyökök károsító hatásával szemben. Mint láttuk, az oxidált LDL-C fontos szerepet játszik az érelmeszesedés folyamatában.
Ezek a kedvező vizsgálati eredmények csokoládéfogyasztásra ösztönöznek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a csokoládé zsírtartalma és ebből következően energia tartama nagy: 100 gramm csokoládé több mint 500 kcal-át tartalmaz. Tehát a csokoládé fogyasztásnál is mértékletességre kell törekedni. Persze az is igaz, hogy Magyarországon az egy főre jutó évi 3,36 kg csokoládéfogyasztás messze elmarad a 6,54 kg/fő/év-es európai fogyasztástól. A legtöbb csokoládét az angolok, a norvégek, a dánok és a németek eszik. X.évf./8.szám