Ínyencfalat
Ma már nemcsak elegáns csemegeboltokban, hanem kis közértekben, piacokon is egyre gyakrabban lehet kapni a fehér alapon barna pettyes, apró fürjtojásokat. Főleg az exkluzív hidegkonyhai fogásokra specializálódott szakácsok használják szívesen, hiszen mind keményre főzve, mind miniatűr tükörtojássá sütve rendkívül mutatós díszítőeleme lehet szendvicseknek, salátáknak, aszpikos ételkölteményeknek, praktikus levesbetét is készíthető belőle, hiszen egy-egy csészényi leveshez épp megfelelő méretű. Ugyanakkor jóval több egyszerű dísznél, nagyon finom falat is, akár héjában főzve, akár feltörve buggyantott tojásként, akár sütve vagy édességgé habosítva tesszük is asztalra. A méretbeli különbség ellenére (nagyjából öt fürjtojás tesz ki egy tyúktojást) szinte minden tojásétel elkészíthető belőle.
Nagy erő egy kis tojásban
Mindössze tíz grammot nyom egy darab fürjtojás, az energiatartalma is csekély, 15 kilokalória van benne, a tyúktojás ötöde-hatoda csupán. Ugyanakkor a kicsiny méretéhez képest feltűnően értékes a beltartalma: fehérjékben, A-, B1-, B2-, C-, D3- és E-vitaminban és ásványi anyagokban (például foszforban, káliumban, vasban, cinkben) igen gazdag. Koleszterin viszont kevés van benne, így szív- és érrendszeri betegek is bátran fogyaszthatják. Megtalálható benne a lizozim nevű enzim, amelyet a szervezet természetes antibiotikumának tartanak, mivel bizonyos mikroorganizmusok ellen hat (szétroncsolja a sejtfalukban található fehérjét, a mureint). A lizozim többek között a könnyben, az emberi nyálban és a tojásfehérjében található meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fürjtojást több állapot, betegség esetén kúraszerűen ajánlják: így például légzőszervi fertőzések, gyulladásos, allergiás eredetű gondok, asztma , emésztőrendszeri betegségek, általános gyengeség, idegkimerültség esetén, immunerősítőnek, műtét vagy sugárkezelés utáni roborálásra javasolják. Az idegrendszer és a szív működésére, az agy teljesítményére is jótékonyan hat. Potencianövelő hatást tulajdonítanak neki, a férfierő növelésére is ajánlják rendszeres fogyasztását.
Szerelmi bájitalok része
A fürjtojás jó hírű potencianövelő szernek számít, több vágygerjesztő, hangulatba hozó "bájital" része. Mézzel, szezámolajjal, rizspálinkával keverve fürjtojás-nektár, konyak, madeira-bor, méz hozzáadásával pedig "sabayon" néven készíthető belőle a szerelmes együttlétek hangulatát és szenvedélyét fokozó "csodanedű". (Ezek hatékonyságát nem teszteltük ugyan, de az összetevőket látva annyi bizonyos, hogy finom, vendégváró itókák lehetnek - a többi pedig úgyis a páron múlik.)
"Hármat tojott a fürjecske"
A régi gyermekdalocskával ellentétben egy fürjecske nemhogy hármat, hanem akár háromszázat is tojik egy esztendőben. Nemcsak a tojáshozama figyelemreméltó, hanem az is, hogy a tojásai hosszú ideig eltarthatóak: szobahőmérsékleten egy hónapig, hűtőszekrényben akár két hónapig is friss marad. Nyersen is biztonsággal fogyasztható, ami azért igen lényeges, mert a természetgyógyászok ajánlása szerint a teljes tápértéke, értékes összetevői így érvényesülnek igazán.
Mikor, mennyit?
Több természetgyógyász ajánlja a fürjtojás kúraszerű alkalmazását. A receptek megegyeznek abban, hogy a friss, hűtőben tartott tojásokat napi rendszerességgel, éhgyomorra és nyersen kell fogyasztani, mert jótékony hatásuk így érvényesül igazán. A tojásokat meg kell mosni, majd feltörni egy pohárba, vagy csak az egyik végén feltörve kiszippantani a héjából. Akit visszariaszt a nyers tojás íze, egy kis mézzel vagy cukorral is kikeverheti.
Egy alkalommal gyermekeknek 2-3, felnőtteknek 4-5 fürjtojás elfogyasztása ajánlott, a kúra időtartama pedig a problémától függ, több héten át tarthat. A rendszerességnek, a folyamatos tápanyagbevitelnek jelentősége van: ha valaki egyszerre akarna "túl lenni" a kúrán, és egy alkalommal enne meg nagyobb mennyiségű tojást, annak az egyszeri jóllakáson túl semmi kedvező hatása nem lenne. A kúrát néhány hónapos szünet után érdemes megismételni.
Húsa is egészséges
Mint a vadhúsok általában, a fürj húsa is egészséges, hiszen koleszterinben és zsírban szegény, vasban, vitaminokban viszont gazdag húsféle. Az apró mérete sem jelent akadályt, de számolni kell vele: egy felnőtt adagjául két fürjet kell készíteni. Melléből, szárnyából, combjából pörkölt, rántott hús, fűszeres sült készülhet, az aprólékjából pedig finom leves főzhető. Omlósabb, aromásabb, mint például a csirkehús, még a mellhúsa sem száraz.
Legtöbben csak fagyasztott állapotban juthatunk fürjhúshoz, ami nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy konyhakész, hanem azzal is, hogy pácolásra sincs szükség, hiszen a fagyasztás is lazít a rostokon.
Dísznek, hasznáért, egészségért...
Ha valakinek módjában áll, érdemes a fürjek tenyésztésével is megpróbálkoznia. Természetesen nem a hazai erdőkben gyér számban megtalálható, védett fürj házi tartásáról van szó, hanem a kereskedelemben, tenyésztőktől kapható japán fürjéről. Nem igényel különösebb felszerelést, speciális körülményeket: egy lepedőnyi kiskertben is elfér akkora tenyészet, amely egy négytagú család tojásszükségletét biztosítani tudja. Nem kell hozzá más, mint egy sűrű hálóval védett, legalább egy négyzetméteres ketrec vagy hálóval fedett kisméretű kifutó, és máris beköltözhet 10-15 darab, mindössze tízdekás, kedves hangú, mutatós, szeretnivaló kismadár. Ugyanazzal a táppal, takarmánnyal etethető, mint a csirke, tartható díszállatként, hobbiként, de akár hasznáért, figyelemreméltó tojáshozamáért is.
