Kiderült, mégis megehetjük-e a földre esett ételt

Újabb kutatások vizsgálták, vajon van-e valóságalapja az „5 másodperces szabálynak”. Mutatjuk, mire jutottak a kutatók.

„A jó öreg 5 másodperces szabály – amelyet egyesek ostobaságnak tartanak, mások szerint viszont igenis létezik – régóta viták kereszttüzében áll, tudományos alapossággal azonban sokáig mégsem vizsgálta senki” – olvasható az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer Facebook-posztjában.

földre ejtett lekváros kenyér
Újabb kutatások vizsgálták, vajon van-e valóságalapja az „5 másodperces szabálynak”. Fotó: Getty Images

Tényleg számít, meddig van a földön az étel?

A National Geographic cikkére hivatkozva azt írták, először Paul Dawson, a Clemson Egyetem élelmiszerkutatója foglalkozott komolyabban a témával, még 2007-ben. Őt a leginkább az érdekelte, mennyi ideig maradnak életben a baktériumok a különböző felületeken.

2016-ban aztán egy alaposabb vizsgálatot is végeztek a témában. Ebben kimutatták, hogy már a földre érkezés pillanatában is jelentős mennyiségű baktérium kerülhet a leejtett élelmiszerre – az 5 másodperces szabálynak tehát nem igazán látták létjogosultságát.

A nedvességtartalom és a felület típusa a fontos

Az eddigi kutatások tehát a leginkább arra koncentráltak, hogy a baktériumok mekkora eséllyel és milyen gyorsan jutnak át a földről az ételre. Az újabb vizsgálatok azonban megmutatták, hogy nem az időtartam, sokkal inkább a leejtett élelmiszer nedvességtartalma, valamint felület típusa számít ebben a kérdésben.

A nagyobb víztartalmú ételekre – például a gyümölcsökre és a zöldségekre – sokkal több baktérium tapadhat rá, mint a szárazabb falatokra, például a kenyérre. Ami pedig a felületet illeti: a szőnyegről jelentősen kevesebb baktérium kerülhet át az ételre, mint a csempézett vagy rozsdamentes acéllal borított felületről. Jó megoldás lehet tehát a megfelelő higiénia biztosítása, a földre leejtett ennivalót azonban még ebben az esetben sem tanácsos elfogyasztani – fogalmaztak a Rizikometer posztjában. Ezzel tehát egy másik mondást is megcáfoltak, még pedig azt, amelyik így hangzik: „olyan tisztaság van, hogy enni lehetne a földről.”

Erre figyelj, hogy ne kapj ételmérgezést a fesztiválon
A nagy meleg, valamint a „tábori” körülmények miatt gyakran előfordul, hogy ételmérgezés lesz a büfés ebéd vagy vacsora vége. Mutatjuk, mit tehetsz a megelőzés érdekében.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23 °C
Minimum: +10 °C

Sok napsütés valószínű kevés fátyol-, hazánk délnyugati, nyugati felén több gomolyfelhővel. Ez utóbbiakból délután néhol a Nyugat-Dunántúlon zápor sem kizárt. A keleti, északkeleti szél ismét több helyen megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 25 fok között várható. Késő estére 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Számottevő fronthatás most sem terheli a szervezetünket, ez pedig különösen jó hír a frontérzékenyeknek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra