„A jó öreg 5 másodperces szabály – amelyet egyesek ostobaságnak tartanak, mások szerint viszont igenis létezik – régóta viták kereszttüzében áll, tudományos alapossággal azonban sokáig mégsem vizsgálta senki” – olvasható az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer Facebook-posztjában.
Tényleg számít, meddig van a földön az étel?
A National Geographic cikkére hivatkozva azt írták, először Paul Dawson, a Clemson Egyetem élelmiszerkutatója foglalkozott komolyabban a témával, még 2007-ben. Őt a leginkább az érdekelte, mennyi ideig maradnak életben a baktériumok a különböző felületeken.
2016-ban aztán egy alaposabb vizsgálatot is végeztek a témában. Ebben kimutatták, hogy már a földre érkezés pillanatában is jelentős mennyiségű baktérium kerülhet a leejtett élelmiszerre – az 5 másodperces szabálynak tehát nem igazán látták létjogosultságát.
A nedvességtartalom és a felület típusa a fontos
Az eddigi kutatások tehát a leginkább arra koncentráltak, hogy a baktériumok mekkora eséllyel és milyen gyorsan jutnak át a földről az ételre. Az újabb vizsgálatok azonban megmutatták, hogy nem az időtartam, sokkal inkább a leejtett élelmiszer nedvességtartalma, valamint felület típusa számít ebben a kérdésben.
A nagyobb víztartalmú ételekre – például a gyümölcsökre és a zöldségekre – sokkal több baktérium tapadhat rá, mint a szárazabb falatokra, például a kenyérre. Ami pedig a felületet illeti: a szőnyegről jelentősen kevesebb baktérium kerülhet át az ételre, mint a csempézett vagy rozsdamentes acéllal borított felületről. Jó megoldás lehet tehát a megfelelő higiénia biztosítása, a földre leejtett ennivalót azonban még ebben az esetben sem tanácsos elfogyasztani – fogalmaztak a Rizikometer posztjában. Ezzel tehát egy másik mondást is megcáfoltak, még pedig azt, amelyik így hangzik: „olyan tisztaság van, hogy enni lehetne a földről.”
A nagy meleg, valamint a „tábori” körülmények miatt gyakran előfordul, hogy ételmérgezés lesz a büfés ebéd vagy vacsora vége. Mutatjuk, mit tehetsz a megelőzés érdekében.