Bogyós gyümölcsök, zöldségek, halak, teljes kiőrlésű gabonák, tejtermékek és repceolaj - ezek az északi diéta alapjai, amely az elmúlt évtized kutatásai szerint nemcsak rendkívül egészséges, de finom és fenntartható is. Az északi típusú étkezés nagy szerepet játszhat az elhízás megelőzésében, illetve az olyan problémák kockázatának csökkentésében, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. Mint azt a Koppenhágai Egyetem közleménye írja , az étrend előnyös hatásait mindeddig az ahhoz kapcsolható testsúlycsökkenéshez kötötték. Az egyetem kutatóinak egy új tanulmánya azonban új megvilágításba helyezi a témát.
Lars Ove Dragsted, a Koppenhágai Egyetem táplálkozás- és sporttudományi intézetének kutatója dán, finn, norvég, svéd és izlandi kollégáival együttműködve összesen kétszáz résztvevő bevonásával folytatott le egy kísérletet. Minden alany elmúlt 50 éves a vizsgálat idején, illetve a testtömegindexük is emelkedett volt. Mindent egybevetve fokozott kockázattal néztek szembe úgy a cukorbetegség, mint a kardiovaszkuláris betegségek kialakulása szempontjából. A résztvevőket a kutatók két csoportba osztották: az egyik csoport hat hónapon keresztül az előírt északi diétát követte a táplálkozásában, a másik csoport pedig változtatás nélkül a korábban megszokott étrendjén maradt. A hat hónap elteltével vér- és vizeletmintáik laboratóriumi vizsgálata egyértelmű különbséget tárt fel.
"Az északi diétát követő csoport hat hónap elteltével számottevően egészségesebbé vált. A kontrollcsoporthoz képest kimutathatóan csökkent a koleszterinszintjük, csökkent a vérükben a telített és a telítetlen zsírok szintje, javult a glükózháztartásuk" - árulta el Dragsted. Hozzátette, szándékosan arra kérték a résztvevőket, hogy igyekezzenek megőrizni a testsúlyukat, azaz, ha azt tapasztalják, hogy fogynak, akkor inkább egyenek többet. "Még súlycsökkenés nélkül is azt láttuk, hogy javult az egészségi állapotuk" - magyarázta. Mindezek tükrében a kutatók lehetségesnek tartják, hogy az északi diéta előnyei valójában nem is annyira a fogyáshoz köthetőek, mint inkább az étrend egyedi zsírösszetételének.
"A résztvevők vérmintáit elemezve egészen különböző zsírban oldódó anyagokat láttunk azoknál, akik a legtöbbet nyerték az étrendváltásból, mint a kontrollcsoport tagjainál. Ezek olyan anyagok, amelyek látszólag az északi diéta olajaiból származó telítetlen zsírsavakhoz kapcsolódnak. Mindez tehát annak a jele, hogy az északi típusú étrend zsírjai játszhatják a legfontosabb szerepet annak egészségügyi hatásaiban, amire én magam egyébként nem számítottam előzetesen" - mondta el Dragsted. Az északi diéta zsírtartalma a többi között halakból, lenmagból, napraforgóból és repcéből származik. Ezek együttesen egy nagyon hasznos egyveleget alkotnak a szervezet számára, habár a kutatók még nem tudták pontosan megmagyarázni, miként csökkenthetik a vércukorszintet és a koleszterinszintet.