Mit kell pótolni?
Az emberi szervezetből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán naponta átlagban 2,4 liter víz távozik, amit pótolni kell. A napi folyadékszükséglet közel felét táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz. Erre a célra a legideálisabb a természetes ásványvíz fogyasztása.
A természetes ásványvizeknek elsődleges táplálkozástani és fiziológiás szerepük van a szervezet vízháztartásának fenntartásában. Befolyásolják az ionháztartást, az ozmózis-viszonyokat, az elektrolit- és sav-bázis egyensúlyi folyamatokat. Összetételének, különleges oldóképességének, stabilitásának alapján az ásványvíz akár funkcionális élelmi anyagnak is tekinthető. Ez azt jelenti, hogy mint ahogyan a vitaminokat, úgy az ásványi anyagokat sem tudja a szervezet előállítani. Mivel azonban szükségünk van rájuk, ezeket az anyagokat kívülről kell pótolnunk.
A magyar ásványvizek ásványi anyagban gazdagok, oldott ásványianyag-tartalmuk 500-2500 mg/liter érték között van. Ugyanakkor megtalálhatóak nálunk az alacsony ásványianyag-tartalmú vizek is, így mindenki kedvére választhat, hogy kevesebb, vagy több ásványi anyagot tartalmazó vizet iszik-e.
Mi van benne?
Ásványi anyagokra minden korosztálynak szüksége van, fokozottan szükségesek azonban fiatal korban, a terhes és szoptató anyák számára, sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek, akiknek nagy a folyadékveszteségük, de a stresszhelyzetnek kitett, vezető beosztásban dolgozóknak is.
Idős korban azért fontos, mert felgyorsul a csontritkulás kialakulásának folyamata, az ember szomjúságérzete fokozatosan csökken, egyre kevesebb folyadékot fogyaszt, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a szervezet kiszárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik, megnő a trombózis veszélye.
A kalcium és a magnézium a csontok és a fogak fontos alkotóelemei, megakadályozzák a csontritkulás kialakulását, de feladatuk van a véralvadásban, a sejtmembrán épségének a fenntartásában, részt vesznek egyes enzimek működésében, a fehérje- és szénhidrát-anyagcserében, szükségesek az izmok, a szívizom működéséhez.
A foszfor szintén fontos építő eleme a csontoknak és a fogaknak, nagy jelentősége van az anyagcsere folyamatokban, az energia tárolásában.
A kálium főleg az izmok működését biztosítja, de a nátriummal együtt részt vesz a szervezet folyadék-háztartásának szabályozásában, valamint a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában is.
A króm fokozza az inzulin hatását, a vas a vörösvérsejtek képződését segíti elő, megakadályozza a vérszegénység kialakulását.
A kobaltnak a vérképződésben van szerepe, a mangán a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében vesz részt, a réz az oxidációs-redukciós folyamatokban, a cinknek jelentős szerepe van a sebgyógyulásban.
A fluor a fogszuvasodás kialakulását akadályozza meg, a jód a pajzsmirigy-hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem.
A metabórsav élettani jelentősége elsősorban a kalcium-, a magnézium- és a D-vitamin-anyagcserében van. A bór hatására a vizeletben csökken a kalcium- és a magnézium-, fokozódik a foszfor kiválasztása.