Régen is akadt az almáriumban
A legidősebb mézzel kapcsolatos lelet tizenhatezer éves. Már a régi egyiptomiak is isteni eledelnek tekintették a mézet, melyet Ra napisten testet öltött könnyeinek hittek. Amikor a Napisten sír, akkor könnyei mézcseppekként hullanak a földre - hitték az ókori egyiptomiak, akik már méhészettel is foglalkoztak, amit bizonyít egy tébai sírkövet díszítő kast ábrázoló dombormű, valamint a piramisokban talált méz és mézes sütemény is. A magyarok már honfoglalás előtt is ismerték a mézet és készítettek mézsört. Az államalapítás után, Szent István idejéből maradtak ránk az első írott emlékek, amelyek a méz felhasználásáról és beszedendő tizedről szólnak.
Méhek milliói szolgáltatják
A mézet a mézelő méhek állítják elő a virágok nektárjából és egyéb növényi váladékokból. A cukortartalmú nedveket felszívják, mézgyomrukban enzimek segítségével átalakítják, majd az így kapott híg mézet szájukban besűrítik, és viaszból készített lépekbe ürítik. Itt a méz érlelődik, tovább sűrűsödik. Végül a méhek a lépeket viaszfedővel befedik. A lépekből a mézet a méhészek többféle módon termelik ki. A csurgatott méz a lépből saját tömegénél fogva kicsorgó termék. A pergetett mézet a sejtekből centrifugálással távolítják el. Ezek a legértékesebb termékek. Igen nyereséges kitermelési mód a sajtolás, amellyel azonban nem a legmagasabb minőségű termékhez jutnak. A sajtolás történhet hidegen, ekkor sajtolt méz az áru neve, történhet melegítéssel kombinálva, ekkor olvasztott mézet kapnak.
A kaptár csodás kincsei
Jó tudni, hogy minél sötétebb a méz, annál dúsabb ásványi anyagokban és magasabb az aminosavak száma, valamint markánsabb az íze is. Minél világosabb a méz, annál alacsonyabb az ásványianyag-tartalma, alacsonyabb a pH-értéke, viszont magasabb a gyümölcscukor-tartalma, így hajlamosabb a kristályosodásra. A mézzselé: aranyszínű, enyhén aromás termék, amelynek előnye, hogy lassan kristályosodik. Gyümölcskenyerek, gyümölcszselék készítésére és a gyógyászatban használják.
A jótékony méhpempő
Mindazonáltal nem árt tisztában lenni azzal, hogy mivel a méhpempő virágporból, mézből és a dolgozó méhek nyálmirigyváladékából jön létre, a virágpor-allergiában szenvedőknek vigyázniuk kell a fogyasztásakor, hiszen könnyen kialakulhat az allergiás reakció (ebben az esetben azonnal fel kell függeszteni az alkalmazását). A méz tápanyagtartalmáról bővebben itt olvashat!
Élettani hatások
Azon felül, hogy a méz kitűnő édesítőszer (teákba, gyógyteákba, sütemények, cukorkák készítéséhez is használják), ismert a meghűléses betegségek, a felső légutak hurutos elváltozásainak háziszereként is. Antimikrobiális hatású, a magas cukor- és alacsony pH-tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását. Nagyon hatásos fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, a problémás bőr megmentője lehet, mivel ferulasav-tartalma baktériumölő hatású. Nehezen gyógyuló sebek és nyálkahártya kezelésére is ajánlható. Belsőleg légúti betegségek, húgyúti fertőzések, prosztata- és fültőmirigy-gyulladás esetén hatásos. A természetes antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet.
Fogyasztása
A szépség szolgálatában
A méz kozmetikai és házi szépítőszerek alapanyaga is. A sóval kevert méz egyszerű bőrradírként használható, elsősorban a könyök, a lábfej és a térd körül ajánlják. (Három evőkanál sóhoz egy teáskanál mézet, kevés tejet teszünk.) Ajakírként is használható a méz, ha vékony rétegben bekenjük vele a száraz, repedezett ajkakat, és egy félóráig rajta hagyjuk. Kéz- és köröm ápolószerként citromos mézet ajánlanak. Az arcpakolások összetevőjeként is jótékony hatású: olajjal, citromlével, tojássárgájával keverve például érzékeny, száraz bőrre való.