Korábban már zsírosabb húsokról már ne is beszéljünk. Az 1983-ra datálható, britek és amerikaiak által elfogadott ajánlások mögött ugyanis nincsen tudományos bizonyíték. Az, hogy a napi energiabevitelünk 30 százaléka lehet csak zsír, aminek az egyharmada lehet csak telített zsír, egyszerűen téves. Ezek hatására is következett be a világszerte tapasztalható elhízás, mivel sokan ezen szabályok miatt álltak át a szénhidrátokfogyasztására.
Tudta, hogy a koszorúér-betegség a nyugati társadalmak népbetegsége?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindemellett nem ez az első alkalom, hogy a kutatók rámutatnak a hibás értelmezésekre, többen állították már ugyanis azt, hogy a szívrohamok és a telített zsírok közti egyenlőségjel csak egy mítosz, ráadásul még annak is téves. Tavaly például 72 kutatás adatait vetették össze kutatók egyfajta metaelemzés során, amely révén 18 ország több mint 600 ezer résztvevőjének adataiból tudtak dolgozni. Az összesített adatok szintén ellentmondtak a több mint 30 éves táplálkozásügyi berögződéseknek.
Míg az 1983-as ajánlatok a korábban említett számokkal (30 százalék napi összbevitel, 10 százalék telítettzsír-arány) dolgoztak, az 1991-es változtatások a zsírbevitelt a napi energiabevitel 35 százalékára emelték. A javaslatok annak ellenére sem változtak, hogy azóta több javaslat is sugallta, nincs a zsírok és a szívrohamok között kapcsolat. A becslések szerint jelenleg Angliában a telített zsírok a napi fogyasztás 12 százalékát teszik ki.
Ez is érdekelhet
