Mielőtt elmélyednénk a táplálkozástudományi magyarázatokban, van egy egészen egyszerű oka annak, miért érdemes nyerset (is) enni: mert gyors. A legjobb gyorsétel a világon egy tányér érett gyümölcs vagy saláta. Ezenkívül a nyers ételek vitamintartalma sokkal magasabb, mint a főtt ételeké, mivel a vitaminok hőérzékenyek. Azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy az áru frissessége is befolyásolja annak tápanyagtartalmát. Egy frissen szedett, vagy egy három hónapja pincében álló alma beltartalmi értéke nem ugyanaz. Ez az egyik oka annak, amiért kistermelőktől érdemes vásárolni, mert ők gyakran az előző nap frissen szedett árut kínálják eladásra.
Kedvező élettani hatások
A nyers ételek emésztőenzim tartalma is érintetlen marad, ami segítheti az emésztés hatékonyságát. A táplálékkal bevitt enzimek még egy ideig nem pusztulnak el a gyomorban, így elősegíthetik az emésztés beindulását, amit azonban már a szervezet saját maga által termelt enzimjei fejeznek be. Vannak azonban olyan epe- és egyéb emésztőszervi problémák, ahol a nyers ételek emésztése nehézzé vagy lehetetlenné válik. A nyers ételek ezenkívül tele vannak mikroorganizmusokkal, amiket ugyancsak elfogyasztunk a zöldséggel-gyümölccsel együtt. Miután az emberi evolúció hosszú folyamata során jól megtanultunk ezekkel szimbiózisban élni, szervesen hozzátartoznak immunrendszerünk hatékony működéséhez. Fogyasztásuk által a bélrendszer hasznos baktériumflórával népesedik be. Ez kedvezően hat ellenálló képességünkre, energiaszintünkre és bélrendszerünk egészségére is.
A probiotikus (jótékony) bélbaktériumok megtelepedéséhez és szaporodásához szükségesek az ún. prebiotikumok. Ezek speciális rostok, amelyek a bélrendszer különböző szakaszaiban látnak el feladatokat. Magas prebiotikum tartalmú zöldség például a csicsóka, a cikóriagyökér, a hagymafélék, a pitypang, a fokhagyma vagy a spárga. Ezek azonban csak nyers formában érvényesülnek igazán.
Színek és ízek az egészség védelmében
Az élénk pigment-tartalmú zöldségek és gyümölcsök magas antioxidáns kapacitással is rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az öregedési folyamatokat némileg lassítják, illetve a degeneratív folyamatokat megelőzik vagy megállítják. A zöldségek szín- és ízanyagai az úgynevezett flavonoidok. Az élénk színeknek tehát nemcsak esztétikai, hanem táplálkozástani előnye is van. A flavonoidok immunrendszer-erősítő, rákmegelőző, gyulladáscsökkentő, vírus- és baktériumellenes, általános egészségvédő hatású, antioxidáns tulajdonságú növényi hatóanyagok. Tartósítják és hatásosabbá teszik a vitaminokat.
Az élénkzöld színű zöldségek, mint például a brokkoli, a spenót vagy a petrezselyem, a zöld színt elsősorban a klorofill nevű zöld festékanyagnak köszönhetik. Alacsony kalória-, és magas vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, rosttartalmuk segíti a kiegyensúlyozott emésztést. A piros színű ételek - például paradicsom, csipkebogyó, görögdinnye - likopinben gazdagok. A sárga és narancssárga zöldségek - például sárgarépa, sütőtök - festékanyaga a béta-karotin erős szabadgyök-blokkoló, sejtvédő tulajdonsággal bír. A fehér színű zöldségek, mint például a hagymafélék egyik alkotóeleme az allilszulfid, amely erős baktérium- és gombaölő, gyulladáscsökkentő, érelmeszesedést gátló, tumorellenes, emésztést segítő anyag. A fokhagymában lévő ajoén megelőzi a vérlemezkék összetapadását, és csökkenti a vérnyomást. A kék és lila színű zöldségek és gyümölcsök, így a vöröskáposzta, a lilahagyma vagy a cékla az antocianin nevű festékanyagnak köszönhetik színüket. Ez az anyag a rákmegelőzésben, a krónikus ízületi betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is egyre nagyobb szerephez jut.
Nyers táplálkozás
Ha a nyers ételek fogyasztásának ennyi előnye van, akkor miért nem eszünk mindent nyersen? Ezzel rengeteg időt és energiát tudnánk megspórolni. Nos, van olyan táplálkozási irányzat, amelyben mindent nyersen fogyasztanak. Ez a nyerskonyha vagy nyerskoszt irányzat. Számos szakácskönyv kapható e témában, amelyekből érdemes ötleteket átvenni e rendkívül kreatív és egészséges, „élő”, nem manipulált ételeket népszerűsítő ágból. A nyerskonyha hívei hiszik, hogy ez az ember számára ideális táplálkozás. Ételeiket 60-70 fok fölé nem hevítik, sütő helyett aszalógépet használnak.
A nyers étkezéssel kapcsolatos kutatások azt mutatták ki, hogy ha az étrendünk magas százalékban tartalmaz nyers ételeket, az nagyon egészséges, többféle betegség megelőzését is segítheti. A 100%-ban csak nyers, növényi ételt fogyasztó közösségekben végzett felmérések azonban rámutattak néhány problémára. A leggyakoribbak a nem megfelelő csontsűrűség illetve fogazat, a B12-vitamin hiánya és a túl alacsony testsúly, ami a fiatal nők körében elmaradt menstruációhoz vezethet. Ebből következik ugyanakkor, hogy a túlsúlytól való szabadulást, illetve a magas vérnyomás helyreállását nagymértékben segítheti a sok nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása.
Adalékok nélkül
És végül még egy fontos szempont: ami nyers, abban általában nincs adalékanyag, állományjavító, ízfokozó, színezék. Egy répa az ami, nem kell nagyítóval böngészni a számos, nemkívánatos hozzávalót. Egy megmosott almát nyugodtan a gyerekünk kezébe adhatunk, mert átlátható, hogy mit eszik, ráadásul az elkészítése sem kerül időbe, energiába. Így tudjuk lassan magunk mögött hagyni elrontott táplálkozási szokásainkat, és visszatérni a természettel, és saját szervezetünkkel harmóniában lévő étkezéshez.