Minden kormány érdekelt abban (még a leggazdagabb országokban is), hogy a lakosságot a legjobb egészségi állapotban tartsa, mert a munkaerő a GDP-termelés egyik sarokpillére, másrészt az egészségügy és a szociális ellátás igen drága, s az ott felszabaduló forrásokat másutt lehet felhasználni. Magyarországon az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Táplálkozásélettani és Epidemiológiai Főosztálya fogalmazza meg az ajánlásokat, de az Európai Uniónak is vannak táplálkozási irányelvei, amelyeket legutóbb 2011-ben aktualizáltak. Az Egyesült Államokban pedig ötévente frissítenek az ajánlásokon, amit legutóbb tavaly tettek meg. Melyek az aktuális irányelvek, amelyek befolyásolják, hogy mi kerül a tányérunkra?
1. Kevesebb cukrot!
Emellett igyekeznek limitálni a napi koleszterinfogyasztást is, hiszen azt régóta a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik alapvető kockázati tényezőjének tekintik. De nem csak korlátozó, hanem ösztönző ajánlások is vannak. Például több zöldség és gyümölcs, hüvelyes és hal megjelenését szeretnék elérni a napi étrendben a vörös húsok és a csirke helyett, mert, ha a telített zsírok nem tesznek ki 10 százaléknál többet egy személy napi tápanyagbevitelében, azzal bizonyíthatóan javul az emberek egészsége. Nem is beszélve a zöldségek és gyümölcsök antioxidáns-tartalmáról, amelyek segítenek a sejtregenerációban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. A tudomány is beleszól
Az irányelvekre igen erősen hat a tudomány. De a tudományos eredmények ritkán mutatnak teljesen azonos irányba, így a kutatók a friss felfedezésekből többnyire nem azonos következtetéseket vonnak le, s ritkán érnek el konszenzust. Sőt olykor az egyes tanulmányok ellentétes eredményre jutnak azonos problémák vizsgálata során. Ezért többnyire nyilvános vita folyik egy-egy kérdésről. Például, hogy mi tesz egy diétát szívbaráttá, vagy ajánlható-e a kávé rendszeres fogyasztása a magas antioxidáns tartalma okán, illetve le kellene beszélni róla az embereket a koffeinfüggőség fenyegető veszélye miatt. Az éppen aktuális álláspontra a friss eredmények folyamatosan hatást gyakorolnak, hiszen a mind fejlettebb kutatási módszerek új szempontokat vagy pontosabb eredményeket jeleníthetnek meg.
3. A politika mindig jelen van
A jóléti államokban (és Magyarország is közéjük sorolható minden problémája ellenére) a mindenkori kormányok érdeke a lakosság minél jobb egészségi állapotának fenntartása. De a kormányokat másféle hatások is befolyásolják. Például az egyes ágazatok prosperitásának fenntartására irányuló szándék. A mezőgazdaság például számos vidéki embernek nyújt megélhetést, így az, hogy mit termel az agrárium nem csak élelmezési, hanem szociális és munkaerőpiaci kérdés is. Így a kormányok akkor is engedhetnek a lobbistáknak, ha ezzel nem a legegészségesebb élelmiszerek termelése és fogyasztása erősödik tovább. Ennek a „tojástáncnak” a következménye, hogy az élelmiszerekről tolvajnyelven beszélünk.
A cukros víz helyett üdítőital , a telített zsír helyett vöröshús szerepel a szótárban. De a kormányok még ennél is erősebb hatást gyakorolhatnak a fogyasztásra az adókkal, amelyek befolyásolhatják a termékek fogyasztói árát. Egy olyan erősen árérzékeny fogyasztói világban, mint a magyar ez a legkomolyabb fegyver.
4. Ajánlásoktól függetlenül
Az emberek többsége mit sem tud az ajánlásokról. Emiatt igen valószínűtlen, hogy mielőtt a közértbe indulna hivatalos kalóriatáblázatokkal a kezében állítaná össze a bevásárlólistát, majd naplót vezetne az elfogyasztott élelmiszerekről. Manapság azonban enélkül is könnyen megismerhetők az egészségesnek elfogadott táplálkozás legfontosabb elemei, amelyeket némi tudatossággal be is lehet tartani. Sok zöldség és gyümölcs, sovány húsok, hal és este egy pohár vörösbor.
Ez is érdekelhet
