A 26 ezer hektáros összterületű magyarországi tógazdaságokban idén komoly gondot okozott a 121 éve nem látott óriási aszály, amely legsúlyosabban a dunántúli völgyzárógátas halastavakat érintette. Több száz hektárnyi tófelület kiszáradt, illetve több ezer hektáron csak a felét tudták biztosítani az üzemi vízszintnek. A sekély vizekben könnyen prédává vált halállományt kormoránok, gémek, kócsagok, sirályok pusztították – mondta el Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel (BHN) közösen tartott sajtótájékoztatón.
Kétezer forint is lehet egy kiló ponty karácsonykor
Németh szerint a becslések azt mutatják, hogy a Dunántúlon mintegy 15-20 százalékkal kisebb lesz a termés idén, és miután a haltermelésre hároméves ciklus a jellemző, a későbbiekben a 30 százalékot is elérheti a visszaesés a térségben. Az Alföldön, ahol körtöltéses tavakban folyik a termelés, szerencsésebb a helyzet, mert bár jelentős villamosenergia-felhasználással, de ezeket a tógazdaságokat el tudták látni vízzel.
A költségek emelkedése miatt karácsonykor akár 1800-2000 forintba is kerülhet egy kiló ponty – prognosztizálta a MA-HAL elnöke. Hozzátette, míg a korábbi években a magyar haltermelés 18-22 százalékát exportálták, idén várhatóan ez az arány 10 százalék alá csökken a hazai ellátás zavartalanságáért.
Németh István arról is beszélt, hogy az ágazat 18 milliárd forintos támogatást remél a jövőre induló Magyar halgazdálkodási operatív program pluszban. A 60 százalékos intenzitású támogatás segítségével a termelők jelentős technikai fejlesztéseket tudnának végrehajtani, amivel elkerülhetővé válnának az ideihez hasonló traumák. Hozzátette, bízik abban, hogy talpon marad az ágazat, és nem csökken jelentősen a tógazdaságok területe az országban.
A Balatonnál is gondot okoz az aszály
Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy idén 800 ezer fölé emelkedett a regisztrált horgászok létszáma Magyarországon. A természetes vizek nagy részét, több mint 60 ezer hektárt a MOHOSZ kezeli, ahová több mint 5 milliárd forintból mintegy 4800 tonna halat telepítettek. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte a szolgáltatások színvonalának megtartását, benne a haltelepítésekkel, és a több mint ezer fős halőri létszám ellátását megfelelő eszközökkel.
Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója elmondta, hogy a Balaton vízszintjéből az elmúlt hetek esőzései ellenére még mindig hiányzik 50 centiméter. A tavalyi év végén kezdődő aszály idén tavaszra olyan mértéket öltött, hogy a társaság tógazdasági területeiből 55 hektárt fel se tudtak tölteni, és több száz hektáron csak félig, vagy csökkentett vízmennyiséggel tudtak gazdálkodni. Nyár végére több tógazdaságukban komoly vízhiány alakult ki, ami miatt több helyen történt elhullás, és szükségessé vált a rendkívüli halászat. A társaság a nehézségek ellenére teljesíteni tudja a Balatonba történő haltelepítési kötelezettségeit mind mennyiségben, mind minőségben – hangsúlyozta Szári.
Ez is érdekelhet
Beszámolt arról is, hogy nyár elején megindult a balatonboglári központú Halker Kft.-vel közösen a tavaly uniós eredetvédelmet kapott balatoni ponty vágása, feldolgozása a vendéglősök számára. A termelési kapacitás bővítésével a lakossági igényeket is ki szeretnék elégíteni a jövőben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
