Egy egészen friss, reprezentatív kutatásban a TÉT Platform által megkérdezettek szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. A több mint ezer ember véleményét összegző felmérésben egy ötfokú skálán a 4,5-es értéket kapó hal így megelőzte a baromfihúst vagy éppen a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat is, elfoglalva a képzeletbeli dobogó második helyét.
A fogyasztási adatok szerint azonban mégsem választunk tudatosan, hiszen a hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között. A halfogyasztást népszerűsítő programok igényét jelzi az is, hogy eközben az európai átlag 22,7 kg, a leginkább halkedvelő portugálok pedig 55,3 kilogrammot fogyasztanak.
Pedig a halfogyasztás tényleg egészséges. A hal zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű, és könnyen emészthető. A zsírosabb halfajták, amelyek közé például a ponty is tartozik még mindig csak közepes zsírtartalmú húsféléknek számítanak, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Emellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is. Ám a telítetlen zsírsavak a legfontosabbak az egészségünk szempontjából: ezeknek a hideg tengerekben élő fajták adják az egyik legjobb forrását.
Közismert, hogy a sok halat fogyasztó nemzetek, például az eszkimók vagy a japánok általában védettebbek a szív- és érrendszeri betegségektől . Ezt kutatások is alátámasztják, például kimutatták, hogy akár már heti egyszeri halfogyasztás is képes 52 százalékkal csökkenteni a szívhalál előfordulását. Egy másik kutatásban pedig úgy találták, hogy heti legalább 85 gramm zsírosabb halféle, például lazac fogyasztása 70 százalékkal is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát. Mindezek különösen annak fényében fontosak, hogy Magyarország vezető halálokai közé éppen a szív- és érrendszeri problémák tartoznak, így ha több halat ennénk, akkor ez később az egészségügyi statisztikák javulásában is éreztetné hatását.
A halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, amely szervezetünk fontos tápanyaga, de előállítani nem képes. Ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak szerepet játszanak többek között a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az immunrendszer megfelelő működésében, de még a magzatok és a csecsemők idegrendszerének fejlődésében is. Az omega-3 zsírsavakat nemcsak a nyers halhúsban, hanem a feldolgozott haltermékekben is megtalálhatjuk, ráadásul a halfélék magas A- és D-vitamintartalma további védelmet jelent a szervezetet károsító szabad gyökök ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: szupermenta.hu
Ez is érdekelhet
