A napokban ismét sűrű lett a szállópor koncentrációja, mely rendkívül megterhelő szervezetünk számára. A szmog kialakulását három tényező befolyásolja:
- légszennyező anyagok nagymértékű előfordulása
- szélcsend, vagy a füstgázok felfelé szállását megakadályozó meteorológiai helyzet (inverzió)
- a szmog szempontjából kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés (völgy)
London, vagy Los Angeles
A szmognak két fajtája van: a London és a Los Angeles típusú. Ez persze nem azt jelenti, hogy füstköd csak ezekben a nagy városokban fordulhat elő. A szmog e két fajtáját ezekben a városokban határozták meg.
A London típusú, vagy más néven téli szmog már az ókorban is előfordult. Akkor persze még nem illették ezzel a modern névvel ezt a jelenséget, de a korabeli feljegyzések szerint a szennyezett levegő már akkor is nagy problémákat okozott.
A téli szmog nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag (pl. szén) elégetésekor keletkezik. A szén tüzelésekor a levegőbe kén-dioxid kerül, mely hamar kénsavvá alakul, és a levegőben lévő vízmolekulákkal reakcióba lépve gyorsan koncentrálódik. Ha az időjárás is kedvez ennek a folyamatnak, és egy esetleges szélcsendes időszak miatt nem tud a levegő hígulni, akkor a szálló por koncentrációja légúti megbetegedéseket, sőt halált is okozhat. A kőolaj, majd a földgáz elterjedésével ez a típusú szmog azonban igen ritka.
A Los Angeles típusú, vagy nyári szmog esetén a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-monoxid és szén-monoxid a napsugarak hatására mérgező anyagokká alakulnak. Ha a földrajzi elhelyezkedés és az időjárás is gátolja a szennyezett levegő kitisztulását, hamar szmogriadót kell kihirdetni.
Ha ilyenkor asztmaszerű tüneteket és nyálkahártya-irritációt fedezünk fel magunkon, vagy környezetünkön, az akár lehet a szmog következménye is. A gyerekeknél, csecsemőknél tapasztalt hasonló reakciók felfedezésekor érdemes azonnal orvoshoz fordulni, hogy megelőzzük a nagyobb bajt. A szálló por nemcsak a tüdőnket támadja, de a bőrünkön is megjelenhetnek allergiára utaló jelek, hiszen külső védőrétegünk is érintkezik a szennyezett levegővel.
Mit tegyünk?
Nemcsak szmogriadó esetén javasolt, de ilyenkor különösen ajánlott a sóoldatos orröblítés. Külön erre a célra is kapható orröblítő kanna, de az otthoni eszközeinkkel is megoldhatjuk a tisztítást. Keverjünk össze langyos vizet és 1 evőkanál Himalája-sót, majd ezt öntsük félrefordított fejjel az orrlyukunkba. Ismételjük meg a másik oldalra ugyanezt. Ezt követően jó alaposan fújjuk ki az orrunkat.
Ha már külsőleg mindent megtettünk tüdőnk védelmében, táplálkozásunkkal is igyekezzünk támogatni belsőnket. A kínai orvoslás szerint a tüdőhöz a csípős íz párosul, mely a méreganyagokat és a letapadt nyálkát képes feloldani.
Használjunk ebben az időszakban erőteljes, csípős fűszereket, növényeket, a magyar konyha nem szűkölködik az ilyen ételekben (csípős paprika, bors, fűszer paprika, szegfűszeg torma, retek stb.), de a nemzetközi konyhában is találhatunk kedvünkre valót (curry, kardamon, chili, ginzeng).
Ezenfelül igyunk sok gyógyteát. A kakukkfű, az édeskömény és az ánizs nagyon jó hatással van a tüdőnkre. Gargarizálhatunk zsályateával, ez elmulasztja a torokirritációt. Általános immunerősítő teák is segítenek átvészelni ezt az időszakot (csipkebogyó, bodza, hársfa, kamilla).