"Úgy éreztem magam, mintha úton lennék a pokolba - mesélte Rita azt, milyenek voltak a hátfájásai. - Még csak a harmincas éveim végén jártam, tanárként dolgoztam, és egyszer csak azt vettem észre, hogy negyedóránál többet nem tudok állva maradni. A szupermarketben egy gyötrelem volt a sorban állás."
35 éves korában egy gyakori nőgyógyászati betegség, endometriózis miatt műtötték, ami a méhet bélelő szövet méhen kívüli beágyazódását jelenti. A műtét után azonban nem figyeltek arra, hogy ilyenkor drámaian felgyorsulhat a csontritkulás. Csak négy évvel később derült ki, hogy az állandó derékfájása mögött ez áll.
Nem hiába nevezik a 21. század "néma járványának", eleinte ugyanis semmilyen tünete sincs, a csontok nem fájnak, csak kevésbé lesznek szilárdak, ami később hirtelen, váratlan töréshez vezethet. Nem túlzás a járvány elnevezés sem, hiszen már tömegeket érint, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a tíz leggyakoribb betegség közé sorolja.
Németországban például hat-nyolc millióra teszik a betegek számát, és minden harmadik ötven év feletti nő érintett."Ebben az országban még mindig alábecsülik a csontritkulás veszélyét - magyarázza Reiner Bartl, a Müncheni Klinika professzora, aki könyvet is írt a témában. - Pedig érdemes figyelni rá, mert a csontritkulás korai stádiumban még gyógyítható."
A rendkívül erős hátfájás a csontritkulás első jele, amit gyakran már egy törött csigolya okoz. A betegség előrehaladott állapotában már egy táska felemelése is lehetetlen feladatnak tűnik, és akár egy tüsszentés is komoly gondokat okozhat. Mit lehet tenni ez ellen?
A csontjaink ásványi anyagokat tartalmaznak, kalciumot, magnéziumot, foszfátot, és természetesen kollagén rostokat. Ide vannak beágyazódva azok a sejtek, amelyek a csontokat építik (oszteoblasztok), és azok, amelyek a lebontást végzik (oszteoklasztok).
Gyermek- és fiatalkorban az előbbiek aktívabbak, harminc éves korra viszont az egyensúly a kettő között beáll. Negyven év felett a vázizomzat lassú hanyatlásnak indul, a szerkezet megváltozik, de ez a folyamat mindenkinél különböző időtartam alatt megy végbe.
A nők a menopauza miatt vannak nagyobb veszélyben, ugyanis a csökkenő ösztrogénszint miatt a csontsűrűség is drasztikusan romlik, mivel ez a hormon védi a csontokat a lebomlástól. Ezért igaz az az orvosi mondás, hogy "vékony nő, vékony csontok", egyre több tanulmány mutat ki egyértelmű összefüggést az alacsony testsúly (ez a normális, 20-as érték alatti testtömeg-indexet jelent) és a csontritkulás között.
Azonban nem vagyunk tehetetlenek a betegséggel szemben. "Mindenki a maga csontvázának a kovácsa" - mutat rá Bartl professzor. - A legjobb védelem a képzett izomzat . Minél többet mozgunk, annál jobban védekezik a szervezetünk. Ez a leghatékonyabb kezelés." Léteznek már kifejezetten erre kifejlesztett, 45 perces mozgássorok, de természetesen ez is a betegség előrehaladott állapotától is függ. És ami a testmozgás legfontosabb, a csontritkulással küzdők számára nélkülözhetetlen része: az alapos nyújtás. A szakértők hetente háromszor egy órát javasolnak kizárólag nyújtásra.
2009-ig a szokásos orvosi kezelési mód az volt, hogy a betegnek felírtak kalcium és D-vitamin-tartalmú készítményeket . Ez mára megváltozott, mert kimutatták, hogy a kalcium megnöveli a szívinfarktus kockázatát. De van otthoni megoldás is.
Az interneten sok a szóbeszéd azzal kapcsolatban, hogy a tej jó-e csontritkulásra, vagy éppen az ellenkezője igaz? Dr. Bartl eloszlatja a kételyeket. "A hatása egyértelműen jó a kalciumtartalma miatt. A vegetáriánusok pedig a tejet kalciumban gazdag ásványvízzel tudják pótolni.”
A csontritkulás elleni küzdelem egyik fontos problémája pedig még ma is az, hogy a kezelt betegek túl korán hagyják abba az orvos által felírt gyógyszer szedését, mert nem tapasztalnak gyors sikereket, és félnek a mellékhatásoktól. Pedig a látványos eredményekre akár 3-5 évet is várni kell.
Forrás: Online Focus