Elöljáróban persze érdemes leszögezni, hogy a magas zsír- és cukortartalmú édességek gyakori fogyasztása a legkevésbé sem szolgálja az egészségmegőrzést. Ezzel együtt, mint azt dr. Dan Baumgardt, a Bristoli Egyetem idegtudományi kutatója írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében, megfelelő körülmények között bizony a csokoládé is előnyös lehet mind a szív egészségére, mind a mentális egészségre nézve. „Valójában a csokoládé – egészen pontosan a kakaó, a nyers, finomítatlan bab – igazi orvosi csoda. Számos különböző aktív összetevőt tartalmaz, amelyek a szervezetben farmakológiai hatást válthatnak ki, akárcsak a gyógyszerek” – fogalmaz Baumgardt.
Példaként említi a teobromint, amely a teákban is megtalálható, azok kesernyés ízvilágában is közrejátszva. Ugyancsak közös összetevő a koffein, amely azonos kémiai családba (a purinok közé) tartozik, mint a teobromin. Egyebek mellett ezek is szerepet játszanak a csokoládé addiktív természetében. Képesek ugyanis átlépni az úgynevezett vér-agy gáton, a törékeny agyszövetet olyan káros behatásoktól védő pajzson, mint a toxinok és baktériumok. Így aztán kihatással vannak az idegrendszer működésére, ezért is nevezzük őket pszichoaktív vegyületeknek. Egy számos korábbi kutatás eredményeit áttekintő tudományos elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a csokoládéfogyasztásnak hangulatjavító, szorongásoldó, élénkítő hatást lehet tulajdonítani.
A kakaó jótékony hatása
Mindazonáltal nem csupán az agy profitálhat a kakaó egészségügyi hatásaiból. Évszázadokon át használták orvosságként a csokoládét megannyi probléma kezelésére, kezdve a vérszegénységtől a tuberkulózison át a köszvényig és az alacsony libidóig. Hogy valóban hatásos-e ezekre, erősen kérdéses. Arra vonatkozóan viszont akadnak tudományos bizonyítékok, hogy a kakaófogyasztás kedvezően hat a szív- és érrendszerre. Közelebbről az érelmeszesedés megelőzésében jelenthet segítséget, azon keresztül pedig a szívroham és a stroke kockázatának mérséklésében. Az étcsokoládéról az is kiderült, hogy csökkentheti a magas vérnyomást és a vérrögképződés veszélyét, továbbá pozitívan befolyásolja a koleszterinszint alakulását. Végezetül a csokoládéban is jelen levő polifenolok javíthatják a vércukorszabályozást a szervezetben.
Mérgezést is okozhat a csoki
Miközben egyes bajokra gyógyír lehet, máskor mérgezést is kiválthat a csokoládé. A koffein és teobromin például közismerten toxikus több háziasított állat számára. Mohó étvágyuk és óvatlan természetük révén a kutyák különösen veszélyeztetettek lehetnek, főleg, ha étcsokoládét habzsolnak be, amíg a gazdi nem figyel rájuk. Ennek aztán izommerevség és görcsös roham, súlyos esetben kóma és akár végzetes szívritmuszavar lehet a következménye.
A csokoládé egyéb összetevői kapcsán pedig emberekre nézve is ismertek számottevő kockázatok. E körbe tartozik például az oxalát, amely a kalciummal együtt a vesekövek egyik legfőbb alkotóeleme. Nem véletlen, hogy azok számára, akik vissza-visszatérő vesekövességgel küzdenek, általában véve nem javasolt az oxalátban gazdag élelmiszerek fogyasztása, legyen szó akár spenótról, rebarbaráról – vagy ugye csokoládéról.
Ez is érdekelhet
Összességében Baumgardt szerint azt a tanulságot vonhatjuk le a tudományos ismeretekből, hogy egészségünk szempontjából a lehető legmagasabb kakaótartalommal bíró csokoládé a legjobb, minél kevesebb extrával. A csokoládé potenciálisan káros hatásai zömében a zsírnak és cukornak tudhatók be ugyanis, többnyire bőven meghaladva a remélt előnyöket. Ha viszont csupán napi 20-30 gramm étcsokoládét veszünk magunkhoz – legalább 70 százalékos kakaótartalommal –, azért jó eséllyel hálás lesz a szervezetünk. Hozzátéve, hogy kutyagazdik jól zárják el nassolnivalójukat kedvencük elől.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: