Napjainkban sokszor halljuk, hogy a kenyér mennyire egészségtelen - tekintet nélkül arra, hogy milyen fajtájú vagy típusú. Tényleg így van ez? A Medical News Today érdekes összeállításban gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat a kenyérrel kapcsolatban.
A kenyér persze mindenképp nagyrészt szénhidrátokból áll. A diétákat (és ezzel együtt az egészséges táplálkozást) népszerűsítők előszeretettel mutatják be a szénhidrátokat az ördög műveként. Ez azonban ostobaság: a szénhidrát az a fajta energiaforrás a szervezetünk számára, amelyre leginkább szüksége van. Most arról nem beszélve, hogy az egészséges szénhidrátforrások - amilyenek például a zöldségek, a gyümölcsök, a magvak és a minimálisan feldolgozott gabonafélék - tele vannak további fontos tápanyagokkal: vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rosttal stb.
Szerveztünk számára a szénhidrátok jelentik az üzemanyagot: mi ezzel működünk. Ha nem viszünk be szénhidrátot, rosszabbul fogunk teljesíteni. Ha jó minőségű szénhidrátot eszünk, akkor pedig jobban fogunk működni. A nagy mértékben feldolgozott szénhidrátok nem tartoznak ezek közé; az ezeket tartalmazó ételeket - például a fehér kenyeret, a tésztaféléket , a süteményeket és az édességeket - a szervezetünk nagyon gyorsan feldolgozza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez egyfelől nagyszerű, mert gyorsan felhasználható energiához juttat. Hátránya azonban, hogy utána nagyon gyorsan újra éhesek leszünk, és további hasonló táplálékokat fogunk kívánni. Ha kizárólag ilyenfajta szénhidrátokat fogyasztunk, az könnyen ahhoz vezethet, hogy többet eszünk, mint amire szükségünk van, és így hízni kezdünk, vagy cukorbetegség , illetve szívbetegség vagy más krónikus állapot alakulhat ki a következtében.
Van egészséges és kevésbé egészséges kenyér
A fehér kenyér
A szeletelt fehér kenyér nagyjából egy évszázada vált elterjedtté; aki jómódú volt, megengedhette magának, hogy ilyen feldolgozott szénhidrátot fogyasszon. A fehér kenyér készítéséhez fehér lisztet kell használni; ebben a gabona magva teljesen fel van dolgozva, nincs benne sem a korpa, sem a csíra, csak az endospermium, a magot tápláló szövet. Az így elkészült termék, finomabb, könnyebb állagú, ráadásul tovább is eltartható. Viszont ennek ára van: elvesznek belőle a rostok, a vitaminok és az ásványi anyagok. Ami marad: gyorsan emészthető szénhidrát.
Mivel sokféle hiánybetegség jelent meg, a gyártók a liszthez különböző adalékokat kezdtek keverni: például folsavat és más B-vitaminokat . Azt is tudnunk kell azonban, hogy a vitaminkiegészítők nem olyan jók, mint az igazi vitaminok. Ezek esetében is a legjobb az, ha feldolgozatlan formában jutnak a szervezetünkbe.
Teljes kiőrlésű kenyerek
Amikor kenyeret választunk a boltban, a kulcsszó a "teljes kiőrlésű" legyen. Nézzük meg az összetevők listáját, és az első helyeken szereplő összetevők közül minél több legyen teljes kiőrlésű . Az összetevőket ugyanis aszerint szokták sorba rendezni ezekben a listákban, hogy az adott termék miből mennyit tartalmaz: az első helyeken azok az összetevők állnak, amelyekből az adott termékben a legtöbb van.
De mit jelent az, hogy teljes kiőrlésű? - A teljes kiőrlésű magvak, illetve ételek úgy (feldolgozatlanul) és olyan mértékben tartalmazzák a gabonafélékben megtalálható anyagokat, ahogyan az a természetben előfordul. Ha tehát valami "teljes kiőrlésű", akkor mindent tartalmaz, a maghéjtól az endospermiumig.
Ha naponta 2-3-szor ilyen ételeket fogyasztunk, az bizonyíthatóan csökkenti a következő betegségek kockázatát:
- szív- és érrendszeri megbetegedések
- 2-es típusú diabétesz
- magas vérnyomás
- vastagbélrák
- elhízás
Ahogy növeljük a bevitt teljes kiőrlésű tápanyagok mértékét, a fenti öt betegség, illetve krónikus állapot rizikója azzal arányosan csökken.
Tartózkodjunk azonban azoktól a termékektől, amelyeken a következő hangzatos összetevők vannak megjelölve:
- sok magvas
- búzakenyér
- organikus liszt
- korpa
- búzacsíra
- nem fehérített búzaliszt
- 100% búza
Ezek közül a kifejezések közül egyik sem garantálja azt, hogy valóban teljes kiőrlésű termékről van szó. Attól még, hogy valami egészségesnek hangzik , nem biztos, hogy valóban az. Ne higgyünk tehát a termékeken olvasható szlogeneknek, inkább nézzük meg az összetevők listáját!
Hogyan válasszunk jó kenyeret?
Sajnos az a helyzet, hogy a "teljes kiőrlésű" megjelölés még mindig nem garantálja azt, hogy egészséges terméket választottunk. Ez csupán az első lépés. Lehetőleg válasszunk frissen sütött kenyeret. Figyeljünk az összetevők listájára, és válasszunk olyat, amiben kevés a tartósítószer. Ha meg akarjuk őrizni a kenyér minőségét, tartsuk a hűtőben vagy fagyasszuk le.
Sok kenyérben van hozzáadott cukor vagy valamilyen cukorpótlék . Kerüljük azokat, amelyekben kukoricaszirup vagy bármilyen "-óz"-ra végződő anyag van (pl. szacharóz, cellobióz, maltóz). Nagyon egészséges ha a kenyér csíráztatott gabonából készül - ilyenkor könnyebb megemészteni a hasznos tápanyagokat, amelyek a magban vannak. Ezekben rendszerint több a rost, a vitamin, az ásványi anyagok és a fehérje is. Az ilyen kenyeret hűtőben kell tartani.
A fentiekből láthattunk, hogy a kérdés nem olyan egyszerű, hogy egészséges vagy káros-e a kenyér . A válasz nem fekete-fehér: vannak kifejezetten egészséges kenyerek, amelyek nagyon sok hasznos tápanyagot tartalmaznak. Érdemes tehát átgondolni, melyiket választjuk.
Ez is érdekelhet
Forrás: Medical News Today
