Egyes szakemberek szerint évente, mások szerint inkább félévente érdemes fogászati ellenőrzésre járni. Emellett pedig naponta két fogmosás és a fogselyem használata is elengedhetetlen. Mindezek fontossága azonban jóval túlmutat azon, hogy megőrizzük fogaink épségét és mosolyunk szépségét. A fogak romlása és a szívbetegség, valamint a stroke közti összefüggésre már korábban felhívták a figyelmet a tudósok, most pedig egy új tanulmány azt állítja, hogy a fogak és az íny ápolása az agy egészségének szempontjából is létfontosságú lehet.
Szájüregi egészég: fontosabb, mint hinnénk
Az amerikai tanulmányt jegyző tudóscsoport a szájüregi egészség és az agy egészsége közötti lehetséges kapcsolatot elemezte. Ehhez az Egyesült Királyság Biobankjának adatait használták fel: 40 ezer (2014 és 2021 közt vizsgált) olyan felnőtt adatait nézték át, akiknek nem volt stroke-juk.
Minden résztvevőt 105 olyan genetikai variánsra vizsgáltak, amelyek hajlamosíthatnak valakit fogászati problémákra. A kutatók elemezték továbbá az alanyok agyának MRI-felvételeit is. Megnézték a fehérállomány károsodását és hiperintenzitását, illetve mikroszerkezeti károsodását is.
Ezek azért fontos tényezők, mert a tudósok szerint az agy fehérállományának károsodása ronthatja a memóriát, az egyensúlyt és a mobilitást. A mikroszerkezeti károsodás pedig az agy finom szerkezetének változására utalhat.
Végeredményben a tudósok arra jutottak, hogy a szuvasodásra, foghiányra és műfogsorra hajlamos embereknél 24 százalékkal nőtt a fehérállomány hiperintenzitásainak mennyisége. Náluk az MRI-felvételeken látható mikroszerkezeti károsodási pontszámok is 43 százalékkal emelkedtek. „A fehérállományi hiperintenzitások jellemzően évtizedek alatt halmozódnak fel, és szoros összefüggést mutattak ki a jövőbeli stroke és a demencia kockázatával” – fogalmazott Dr. Shyam Prabhakaran neurológus professzor, aki nem vett részt a kutatásban.
Mit lehet tenni?
Bár a kutatásból az olvasható ki, hogy akik genetikailag hajlamosabbak a fog- és ínyproblémákra, azoknál nagyobb valószínűséggel mutatkozhatnak az agyi egészség romlásának jelei, a tudósok szerint hiba lenne ilyen egyértelműen levonni ezt a következtetést. „A szájüregi egészség meglehetősen könnyen módosítható kockázati tényező. Ez az egyik legkönnyebb. Csak jobban kell vigyáznunk fogaink és ínyünk egészségére. Ez nem túl költséges, és nem is bonyolult” – mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Cyprien Rivier, a Yale School of Medicine munkatársa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A WebMD dr. Joseph Brodericket, a Cincinnati Egyetem Neurológiai és Rehabilitációs Orvosi Tanszékének professzorát, az Amerikai Stroke Szövetség önkéntes szakértőjét idézve megjegyezte: a tanulmány nem bizonyítja, hogy a megfelelő szájhigiénia, illetve az erre való törekvés valóban javítja az agy egészségét. De ez egy olyan terület, amely sokak szerint további kutatásokat érdemel.
