Mitől keletkezik a szájszag?
Az oxigénhiányos környezetben is remekül eléldegélő baktériumok viszont ilyenkor is szorgoskodnak, és olyan kéntartalmú anyagcsere-termékeket gyártanak, amik aztán az egészséges ember közvetlen környezetének is kellemetlenséget okozhatnak.
Mit tehetnénk ellene?
A legtöbb módszerünk eső után köpönyeg, bár vigyázni kell ezzel, mert bizonyos ételek nem elfedik, hanem még tetézik a gondot. Ilyen lehet akár a közkedvelt kávé is. A legjobb volna természetesen a fogmosás, de napi háromnál többször az sem feltétlenül ajánlható, és nem is mindig oldható meg. A mentolos cukorkák és a rágógumi eltünteti ugyan a nehéz szájszagot, de kevéssé élőzi meg. Nemrég teával végzett kísérletek hoztak biztató eredményeket. A tea polifenol hatóanyagai kétféleképpen is akadályozzák a baktériumokat tevékenységükben. Nagyobb koncentrációban szaporodásukat csökkentik, de már kis koncentrációban is gátolnak olyan enzimműködéseket, amelyek nem vétlenek a szagos anyagcseretermékek gyártásában. A hatás szempontjából a zöld és fekete teák is megfelelnek. A recept tehát az, hogy kortyoljunk ízletes teát, mielőtt hosszabb időre némaságra, azaz a száj zárva tartására kényszerülünk.
Ha nem pusztán átmeneti gond
Ki kell azonban térni a krónikus szájszagra is, amelynek hátterében többnyire kisebb-nagyobb betegség is meghúzódhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az okok nagy részét, mintegy 70%-át valahol a szájüregben vagy annak környékén - a szintén szerepet játszó orr- és garatüregben - kell keresni. Megtörténhet, hogy a bélből a véráramba felszívódott "illatos" anyagok a tüdőben történő gázcsere nyomán végül a megint csak szájüregbe jutnak. Erre főleg akkor van esély, ha antibiotikumos kezelés vagy más betegség miatt a bél baktériumflórájának "lélekszáma" megcsappant, melynek következtében a bélnyálkahártya átjárhatósága a molekulák számára a normálisnál nagyobb lesz. A heteken át fennmaradó szájszag okát mindenképpen orvosnak kell tisztáznia.
Hol keletkezhet a szájszag?
Keletkezhet a szájüregben: Az ínygyulladás, vérző íny, a szúvas fog, az ápolatlan protézis, vagy a nehezen tisztítható fogpótlás a legismertebb, de legkönnyebben kezelhető okai a szájszagnak. Ennél szerencsére ritkábbak a nyálkahártya-gyulladások, tályogok, különböző tumorok, a szájszárazság, vagy a száj és garatüreg, valamint a fogíny nem kívánatos baktériumai (főként antibiotikum-kúrát követően).
A garatban: amennyiben az orrnyálka oda ürül, krónikus mandulagyulladás, tumorok által.
A nyelőcsőben: gyakori oka a reflux, sérv, candida-fertőzés, rekeszizom-sérv vagy valamilyen tumor.
A gyomor nyálkahártyájának krónikus gyulladása, savtúltengés vagy -hiány, illetve Helicobacter Pylori fertőzés kapcsán okozhat szájszagot.
A belek baktériumflórájának szerepéről már szóltunk, de nem említettük még a különböző anyagcserezavarokat, ételérzékenységeket, így pl. a laktóz-intoleranciát, különböző emésztési zavarokat, krónikus székrekedést.
Az orrüreg és a különböző arckoponyai üregek gyulladása, bakteriális fertőzése is lehet ludas a szájszag kialakulásában, sajnos itt is lehetnek tumorok.
A tüdő bántalmai közül említendő a belekerült idegen test, a krónikus bronchitis is.
További okok lehetnek vitamin- vagy nyomelemhiány, cukorbetegség, krónikus veseelégtelenség, krónikus bakteriális prosztata-gyulladás, epevezeték-betegség, májzsugor, stb.
Szakszerű segítség felkutatása
Mivel az esetek többségében a szájüregben található a főbűnös, az okok után való kutatást érdemes a fogorvosnál kezdeni, aki ellenőriz minden fogat, tömést, pótlást, megvizsgálja az ínyt és a szájnyálkahártyát.
A szájvizek és garatöblögetők csalóka eszközök, és nem szabad tőlük tartós megoldást várni, miután ezek a közhiedelemmel ellentétben, hosszú távon inkább kedveznek bizonyos, közben ellenállóvá váló baktériumok elszaporodásának, és alattomosan elfedik a problémát. Végső soron azonban erősítik a szájszagot.
Ha a fogorvos mindent rendben találta, de a kínos lehelet csak nem akar tűnni, következő utunk a fül-orr gégészhez kell, hogy vezessen, aki az orr- és arcüregeket veszi górcső, pontosabban célszerűen endoszkóp alá.
A további lehetőségek feltárásához belgyógyászt, gasztroenterológust kell felkeresni, majd a tüdőgyógyász, és végül az urológus következik.
A krónikus szájszag mindenképpen a szervezet nyálkahártyái mikrobiológiájának zavarával (gomba- és baktériumflórájával) van összefüggésben az alapos vizsgálathoz mindenképpen javasolható valamilyen laborvizsgálat, melynek keretében a gyanús nyálkahártyáról kenetet vesznek, vagy megvizsgálják a székletet.
A megoldás felé
A terápia a szájhigiéne fegyelmezett gyakorlásánál kezdődik. Az alapos fogmosás és a fogselyem használata nem fedi el az igazi okot. Ahogy a megelőző diétáknak is csak egy esetlegesen szükséges műtétig (rekeszizom-sérv, krónikus orrnyálkahártya-gyulladás esetén) van szerepe.
A szájszag területén, amint az a már leírtakból is kitűnik, a betegnek kicsit saját orvosának, menedzserének kell lennie, amikor célirányosan kiválasztja és felkeresi a szakorvost. Az orvosi szakirodalom kissé szemérmes a szájszag tekintetében, talán azért is, mert sokszor a túlzott vagy kontrollálatlan antibiotikum-adással maga is kiváltó oka a problémának.
Az Olvasónak minden esetre azt ajánlhatjuk, hogy ő ne legyen szemérmes, és ne adja fel a harcot az üde leheletért.
Ez is érdekelhet
